Új Dunatáj, 2013 (18. évfolyam, 1-4. szám)

2013 / 3-4. szám - 130 ÉVE SZÜLETETT BABITS MIHÁLY - Kelevéz Ágnes: Guérin:Babits talányos című, ismeretlen verse

38

Új Dunatáj • 2013.3-4. szám

lódhatott akár ahhoz a nagyszabású kiállításhoz is, melyet Párizsban a Grand Palais termeiben rendezetek Exposition Historique de l’Aérostation et de Mviation címmel. Ugyanis a kiállítás katalógusa alapján tudható, hogy itt is számon tartották e rendhagyó felszállást, hiszen a bemutatott tárgyak közt felsorolták azt a fametszetet is, amely Guérint ábrázolja, ugyanazzal a címmel, mint amellyel a kép az Illustration című lapban megjelent: „Ascension forcée du jeune Guérin a Nantes dimanche le 16 juillet 1843.” (Afiatal Guérin kényszerű felszállása Nantes-ban, 1843. július 16.)10

Akárhol is találkozott Babits Guérin történetével, az akaratlan repülés okozta katartikus élmény, a halálfélelmen, az imádságon is áttörő kíváncsiság, mely szinte minden újságban vagy könyvben a történet fontos része, mélyen megérinthette fantáziáját. A szédítő magasba emelkedés, a „fényes, furcsa táj” váratlanul kitáruló szépségének élvezete a tapasztalatszerzésben és az alkotásban rejlő veszély metaforájává válik számára. Az égbe nézés motívuma, az ismeretlen felfedezésének vágya s az attól való szorongás, „féltem felszegett nyakkal égbe nézni”, hasonló megfogalmazású, mint a szintén ebben az időszakban keletkezett /Aki a kékes égbe néz...] kezdetű, ars poeticái jellegű versében: „Aki a kékes égbe néz / nem fél-e hogy majd belevész ? / Nem fél-e hogy majd belefullad? / Fejjel fölfelé belehullhat. / Mert amint fölszegi nyakát, / eltűn a föld s a földi gát.” Babits a Guérinbtn egy álarc mögé rejtett drámai monológban, más személy életrajzi tényei közé rejtve fogalmazza meg azt, amit az [Aki a kékes égbe néz...] kezdetű versben ars poeticái dilemma részeként jelenít meg: csak kockázat árán juthatunk igazi megismeréshez.

A Guérin azok közé a művek közé tartozik, melyekben Babits a browningi drámai monológ formájában szólal meg az ötös és hatodfeles, rím télén jambusi sorok láncolatát alkalmazva (blank verse), mely Shakespeare színpadi műveinek mintaadó sormértéke. Szinte ugyanazokkal az eszközökkel él, mint amelyeket plasztikusan öszszefoglal Browningról írott tanulmányában: „egészen belső dráma ez: nem beszéd, hanem gondolatok folyamata. Olyan, amilyet még nem írtak: a lélek keresztmetszete. Browning a legnagyobb pszichológköltő Shakespeare óta: egészen belül akarja megfogni a lélek működését és azon nyersen versbe teremteni, mint a viviszekció, mintha az eleven szívet vágnád hirtelen át, hogy utolsó dobbanásában megleshessed.”11 Ilyen értelemben viviszekció a Guérin is, a múlt egy traumatikus élményéről szóló, a rossz

10 Exposition Historique de Mérostation Et de Mviation-. Au Grand-palais (Champs-Élysées): Sous Le Patronage de L’Aéroclub de France, Aoüt 1909 : Catalogue Des Objets Exposes, 35.

11 Babits Mihály: Browning. Nyugat, 1912. máj. 16. 10. sz. 892-893. = Babits Mihály: Esszék, tanulmányok. I—II. S. a. r.: Belia György. Szépirodalmi Kiadó, Bp., 1978.1.286-289.