Új Dunatáj, 2012 (17. évfolyam, 1-2. szám)
2012 / 1-2. szám - Tverdota György: A József Attila - életrajz időszerűsége
Tverdota György • A József Attila-életrajz időszerűsége 29 foglalkoznak, törődnek vele. Attila meg is érdemli a kivételezést. A csereberének, üzérkedésnek, a csavargással összekötött tüzelőanyag-beszerzésnek, ami pesti srác korában annyira igénybe vette, itt vége szakadt. Egyetlen célja most elsőnek lenni. Egy nap többet végez, mint más héthosszat... Tanul, mondottuk, de közben garmadával ontja a verseket. Ennek persze híre megy az iskolában - Attila szereti mutogatni a verseit. Tanárai tudomást szereznek tevékenységéről, s tehetségesnek találják. Elismerésük magasra lobbantja Attila önérzetét... Diáklapot készül indítani, beküldi verseit a helyi újságnak, mámorosán élvezi költő hírét...” A környezetét alkotó nevek pedig a középiskolai tanárokat, illetve a pártfogókat, a kisváros helyi értelmiségi elitjének tagjait jelölik. Németh Andor névsorát egyetlen névvel, Espersit János ügyvédével kell kiegészíteni, aki szállást is adott később a diáknak és Szeged felé nyitotta ki a kezdő költő számára a teret. Azt azonban nem lehet elszigetelten leírni, hogy „A hangok ömlenek a zongorából, / Mint illatos teából száll a gőz”, az ilyesmit gyakorolni kell. E maguk módján jól sikerült sorok mögött nagy számú, ügyetlenebb kísérlet rejlik a lelki előkelőség felmutatására. E kísérletek mögött pedig intenzív tanulási folyamat rekonstruálható. A makói gimnazista kiválasztotta a költői hagyomány egy tartományát, amelyet alapos tanulmányozás tárgyává tett. Igyekezett ellesni, hogyan írnak azok a költők, akikhez hasonlatos és méltó sorokat szeretett volna termelni ő maga. A hagyományválasztás szempontja a puszta tetszésen túl az a törekvés volt, hogy imponáljon vele azoknak az embereknek, akik őt támogatták anyagi és lelki-szellemi értelemben. Szerencséjére és talán a mi szerencsénkre is, ez a makói értelmiség a maga módján modern volt, tehát a fiatal költő a modernség hagyományába állt bele. Egyúttal kissé provinciális is volt, amennyiben a modernségre való törekvés Makón nem az éppen divatos, legújabb irányzatok lelkes támogatását jelentette. Az avantgárd divatja a húszas évek elején szerencsénkre és József Attila szerencséjére még nem érkezett el ide. A dadaizmust inkább elmekórtani jelenségnek tekintették a derék gimnáziumi tanárok és művelt ügyvédek. Modernségnek Makón a Baudelaire költészete által kezdeményezett, s a szimbolizmus, impresszionizmus és hazai vonatkozásban a Nyugat első nemzedéke által képviselt fart pour Fart, szépségkultusz, dekadencia, morbiditás, túlfinomultság, dekorativitásra, a lelki folyamatok kendőzetlen feltárására való törekvés számított. A második típusú társadalmi beilleszkedés azonban nem volt sikeres. A gimnazista, majd egyetemi hallgató fiatalember rátalált hivatására, amely mellett egész további pályáján kitartott, s amelynek folyamán létrehozta a 20. századi magyar költészet egyik legjelentősebb életművét. Ez cáfolni látszik kiinduló állításomat.
