Új Dunatáj, 2011 (16. évfolyam, 1-4. szám)
2011 / 1-2. szám - Maros Kitti: Makó jogi néprajzi élete egy 18-19. századi jogtörténeti, történeti kutatás tükrében (1781-1821)
Nagy Janka Teodóra Ethno-judicial life in Makó int the mirror of a law-historical, cistorical resource from the 18-19 th centuries (1781-1821) Makó jogi néprajzi élete egy 18-19. századi jogtörténeti, történeti kutatás tükrében (1781-1821) (In: Essays on Legal History 10/Rechtshistorische Beitrage 10 Jogtörténeti Tanulmányok X. (Szerk.: Béli Gábor-Herger Csabáné-Peres Zsuzsanna) Pécs, 2010. 217. pp.) A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar munkatársai szerkesztésében megjelent Jogtörténeti Tanulmányok X. kötete nemzetközi kitekintést kíván nyújtani a kutatási terület legújabb eredményeiről. A szerzők között a hazai egyetemeket reprezentáló oktatók, kutatók mellett ott találhatjuk a lengyel Jagelló Egyetem, az osztrák Bécsi és a Grazi egyetem jogtörténészeit. A kötet német és angol nyelvű tanulmányai nagyívű tablót rajzolnak fel: a változatos témák mind időben, mind térben széles területet fognak át. A lengyel jogtörténészek közül Baran, Kazimierz Szent Szaniszló mártíromságának üzenetét vizsgálja Lengyelország alkotmányos tradíciójában, Peksa, Wladíslaw a lengyel-litván mintájú hivatalokat, szimbólumokat és ceremóniákat mutatja be a 17. századi kozák állami méltóságoknál, Dziadzio, Andrzej I. Ferenc József császár koronatartományokba tett látogatásainak szertartási rendjét és szimbolikáját ismerteti az 1880. évi galíciai utazás tükrében. Az osztrák kutatók közül Olechowski, Tomas az 1860. évi októberi diploma kapcsán a neoabszolutizmus végét és a föderalizmus újraéledését elemzi Ausztriában, Stepp an, Markus pedig a gyermekgyilkosságok sajátos nézőpontú megközelítését adja az asszonyok tettesként és áldozatként történő bemutatásával egy 1717-es tartományi bírósági kihallgatási jegyzőkönyv alapján. A hazai jogtörténészek közül Béli Gábor a nők vagyonszerzését vizsgálja az Árpád-házi királyok uralkodása idején Magyarországon, Herger Csabáné a protestáns pátens új szempontú elemzését adja, Homoki-Nagy Mária pedig a ius viduale intézményét mutatja be a magyar jogforrások tükrében. Kajtár István a császári és királyi glosszák területén végzett kutatásainak eredményeit osztja meg, KorsósnéDelacasse Krisztina az 1874. évi magyar ügyvédi rendtartás szervezeti alapkérdéseit vizsgálja az 1878. évi német birodalmi ügyvédi rendtartásra tekintettel. Mezey Barna a rabmunka modelljeit ismerteti a reformkori büntetés-végrehajtásban, Peres Zsuzsanna pedig a szerzett nemesi birtokokra vonatkozó rendelkezési jogot elemzi a mohácsi vészt követően Magyarországon.
