Új Dunatáj, 2011 (16. évfolyam, 1-4. szám)
2011 / 1-2. szám - Boruzs Katalin - Szabó Géza: A limes úttal párhuzamosan futó sáncrendszer nyomai Pannóniában
Boruzs Katalin-Szabó Géza t ...sáncrendszer nyomai Pannóniában egyik alapszabálya volt a váratlan helyzetek mindenáron való elkerülése, mivel erejük a 3. század közepéig jelentős mértékben a lassan mozgó, de rendkívül szervezett gyalogságban volt. Erre különösen jól rávilágít Publius Flavius Vegetius Renatus A hadtudomány foglalata című munkájában, mely a legfontosabb harcászati eljárások mellett a részletesen ismerteti a különböző fölművek, méreteit, a sáncok építésének módját is. Az utat kísérő sáncrendszer korát meghatározó lelet eddig nem került elő. Az a vonalvezetésből nyilvánvalóan következik, hogy az úttal egy időben, vagy azt követően épült ki. A pannóniai utak kiépítése már az 1. században megkezdődött, amelyek eleinte - mint azt mindegyik útátvágásunk metszetében is megfigyeltük - eleinte csak földes utak voltak, kiépítésükre, kövezésükre, csak a 2. századtól került sor. Ezt támasztja alá, hogy az egyébként leletben szegény korai utak közül Matricánál a kövezése alatti korábbi földes útról Mócsy András egy Hadrianus érmét közölt. Ugyancsak a földes utak késői burkolására utal az is, hogy Dunaújvárostól délre három, a római korban eltérő ideig - az elsőt a tetrarchia koráig, a másodikat a 4. század közepéig, a harmadikat még később is - használt út közül a két korábbi nyomvonalán nem volt kavics. Az utak mentén állított mérföldkövek az utak nyomvonala mellett használatuk idejének meghatározására is fontos adatokkal szolgálnak. A Lussoniumtól Lugioig előkerült mérföldkövek állítási idejét tekintve (pl.: Paks LXXIII MP, 230; Fadd LXXXVI MP, 236, Tolna XCVII MP, 235, Furkó-puszta CXIII MP, 235, Alsónyék-Kanizsa dűlő CVII MP, 236) látható, hogy egy útszakaszon nem egyszerre, de - néhány kivételtől eltekintve - mégis viszonylag szűk, években mérhető keretek között állították azokat. Ennek fényében a Severusok korától a mérföldköveken olvasható, útjavításról szóló feliratok inkább arra mutatnak, hogy ezek nem csak propaganda céllal készültek, vagy egyszerűen a kátyúk egyébként is évente ismétlődő javítgatásának állítottak emléket. Propaganda célokból az egyes táborok felügyelete alá tartozó, szakaszonként néhány tíz követ pár nap alatt is felállíthatták volna. A katonáknak sem okuk, sem lehetőségük, nem lett volna az utasítás végrehajtásának évekre való elhúzására. Valószínűbbnek tűnik, hogy valójában mintegy építési feliratban az utak kövezésének évekig tartó hatalmas munkájára kívántak emlékeztetni, s egyben a virágzó birodalom legjobb propagandája volt a kiváló minőségű kövezet utak, melyekre a császár is méltón lehetett büszke. így feltételezhető az is, hogy az általunk megfigyelt Bátaszék környéki római út kövezése az Alsónyék-Kanizsa dűlőben Maximinus Thrax mérföldköve alapján 236 körül történhetett. Az is jól látható volt, hogy az egyes szakaszokon a kövezéshez eltérő nyersanyagokat használtak: a mórágyi völgybejáró mintegy 20 km-es körzetében a helyi gránitot, mohács környékén többféle mészkövet, Dunaszentgyörgytől északra kavicsot, Ercsi környékén pedig már a kavicsot és a mészkövet vegyesen. Tehát az útépítés során - a maihoz hasonlóan - az azonos
