Új Dunatáj, 2011 (16. évfolyam, 1-4. szám)
2011 / 1-2. szám - Árpás Károly: A Margit-értelmezés körei
Árpás Károly • A Margit-értelmezési körei 55 A szövegekben és a mitológiában tetten érhető az ,JEdit-story \ A szövegek alapján így rekonstruálható: 1964 vége /1965 eleje: egy hóolvadásos délután első pillanatra föltámadó szerelem 1965.02.: teadélután: beszélgetés 1965.02.19. előtt: afiizet* megírása (ez lenne a Kövek I-XV'í [esetleg más versek?] + kísérőszöveg) 1965.02.19. péntek (nagyszünet): afiizet átadása 1965.02.20. szombat: szavalóverseny Szekszárdtól távol, Rilke Első duinói elégia. - sikertelenség 196502.22. hétfő vagy később: afiizet visszaadása - elutasítás 1965 tavasza: kínlódás - panasz az édesanyának 1965.10.: A Vasárnap délután cselekménye 1966.12.30- 1967.01.02. rövid szabadságra Szekszárdon Hódmezővásárhelyről: nem találkozik vele 1966.12.30- 1967.01.02: AiÉn, Ihézeusz cselekménye 1978/1979 decembere: egy Duna-menti kisvárosba utazik, ahová E. férjhez ment - nem találkozik vele 1978 ősze/tele: A Város és az Idegen (^Transzcendens etűd) - megjelenik Kortárs 1979/3. - az első név szerinti említés (versekben korábban nem vagy nem ismert) 1980.08.: Vasárnap délután - megjelenik Tiszatáj 1980/11. 1981 ősz/tél: a Margit cselekménye 1983 ősze: a Margit megírása - megjelenik Tiszatáj 1984/5. 1984 ősze: A kisfiú és a vámpírok megírása - megjelenik Tiszatáj 1985/11. 1989 ősze: Az Én, Thézeusz megírása - megjelenik Tiszatáj 1990/3. Később 3 tárca és az Isten a városban... hangjátéka (a Vasárnap délután átdolgozása) A fölkutatható valóság ennél kevesebb. Edit-Margit létező személy13. Egyenlőre úgy tűnik, hogy az irodalomtörténet számára elérhetetlen. Az alaptörténetre így emlékszik vissza középiskolás társa, egyik legközelebbi barátja, Hanák Ottó: „Erről jut eszembe: békében hagyhatnák már szegény Nemes Editet. A sok komoly tudálékos elfelejti saját kamaszságát: a kamasz szerelme ugyanis többnyire általános: ő az érzéséhez keresi a személyt. Millió sláger zúgja a szélnek, hogy a lányok milyen buták, mert nem szeretnek bennünket... Gondold el a szituációt: a gimi folyosóján egy gyönyörű, szőke porcelán babához (aki mellesleg már fülig szerelmes a későbbi-mai férjébe) odalép egy idegen, szőrös manó, akiről annyit tud, hogy az egy kuriózum (ma ezt finoman másságnak hívják), közli vele, hogy szerelmes belé, s felajánlja, hogy szeressék
