Új Dunatáj, 2011 (16. évfolyam, 1-4. szám)

2011 / 1-2. szám - Pomogáts Béla: Arcképek az erdélyi irodalomból

Mártonfai Dénes Murga (sorozat része)

ez az otthonosság érzése mellett a történelem elégikus értelmezésének adott hangot. A történelmi folyamatoknak, eseményeknek az értelmezése maga is az erdélyi magyar líra szellemi, morális hagyományai közé tartozik, erre talán az is magyarázatot ad, hogy a szinte folyamatosan érvényesülő cenzurális viszonyok következtében az erdélyi magyarság megpróbáltatásait a közéletben alig lehetett szóvá tenni, ezért a költészetnek kellett vállalnia a nehéz tapasztalatok kifejezését és értelmezését. Az otthonosság állandó kifejezése ugyanakkor a közösségi helytállás készségét erősítette.

Az otthonos érzést a szülőföldön szerzett élmények alapozták meg, és a szülőföld Farkas Árpád költői és eszmei szótárában nem csak a megejtő természeti környezetet, a hegyek között megbúvó falvakat, a patinás kisvárosokat jelentette, hanem a gondolkodás, a történelmi tudat, a poézis meghatározóját is. Ebben az érdeklődésben és elkötelezettségben nemzedéke költőivel osztozott, a Forrás „második nemzedéke”, ahogy ez az erdélyi irodalom megszületése körül (az 1920-as években) történt, mindenekelőtt az otthoni környezetben szerzett tapasztalatok nyomán vállalt határozottabb közéleti szerepet, és