Új Dunatáj, 2011 (16. évfolyam, 1-4. szám)
2011 / 4. szám - Csekő Ernő: Szekszárd házai és háztulajdonosai a 19.század közepétől az 1920-as évekig
50 Új Dunatáj • 2011. december Az adattár elkészítéséhez a legautentikusabb források kétségtelenül a ház házszámát és a tulajdonos nevét feltüntető ház- illetve házszámjegyzékek, amelyek 1880-ból, 1899/1900-ból, 1912-ből, illetve 1923-ből állnak az általunk tárgyalt időszakból rendelkezésre. E négy házszámjegyzék hiánytalanul fennmaradt, s közülük kettő, az 1900. illetve 1912. évi azzal a pozitívummal is rendelkezik, hogy egy-egy ház adatainál, keresztbehivatkozás révén a tulajdonos további házait is megtudhatjuk. E forrásokon túl a házak tulajdonosairól - ráadásul a belterület egészére vonatkozóan - a birtokív-ÖS- szesítések szintén szolgálhatnak adatokkal, igaz azokat nem a házszámozás sorrendjében, hanem a birtokosok neveinek ABC sorrendjében ismerhetjük meg. Szekszárd birtokív-összesítései közül az 1883. illetve 1903. évi révén adattárunk újabb időmetszettel gazdagodhat. A szintén fennmaradt 1912. évi birtokív-összesítéssel ugyan újabb időmetszethez nem jutunk, de az is felhasználható például az ugyanebben az esztendőben készült házjegyzék kontrolálására. Mivel hasonlóan a TELEKKÖNYVEl&izz, a birtokív-összesítések területre vonatkozó adatokat is tartalmaznak, adattárunkat általuk a háztelkek, épületek, vagy éppen az udvarok, kertek nagyságára vonatkozó adatokkal bővíthetjük, Szekszárd esetében elsősorban az 1900. évi telekkönyv révén. Adattárunk jellegénél fogva természetesen a telekkönyveknek a beltelki állományra, azaz a belterületre vonatkozó részét kell használnunk. A ház, a mellék- illetve gazdasági épületek, valamint az udvar területe e nyilvántartásokban a földadó alá nem eső terület címszó alatt került megadásra. Gyakran előfordul, hogy itt megadásra kerül például a gazdasági épületek száma, fajtája. A munkánkat megkönnyíti, hogy 1880. évi házszámjegyzéktől az 1912-es házjegyzékig nem változott a házszámozás. Azaz a házszámok sora a kezdő egyes számot viselő háztól az utolsóig folyamatosan növekedett, és az adott házak házszáma a szóban forgó forrásokban kivétel nélkül megegyezett. Hasonlóképpen folyamatos volt a házszámozás az 1850-es évek elejéről fennmaradt vallomány- És telekkönyvien is, s a kiinduló egyes házszámú épület ugyanúgy a városháza volt, de ez esetben jelentős elcsúszás van az 1880-tól 1920-as évek elejéig érvényes házszámozáshoz képest. Míg a húszas és harmincas számtartományú házak esetében ez az elcsúszás még csupán egy-kettő, az eltérés az 1200-as házszámoknál már tizenöt-húsz házra növekszik. Úgy tűnik, hogy a keletkezését tekintve 1851 környékére datálható vallománykönyv házszámozása nagyobb egyezést mutató szekszárdi városháza 1846. évi elékészültére emlékező lakójegyzékkel, mint a későbbi házjegyzékekkel18 18 A jegyzéket közli: Vendel István: Szekszárd megyei város monográfiája. Szekszárd 1941.124-144.
