Új Dunatáj, 2011 (16. évfolyam, 1-4. szám)
2011 / 4. szám - Csekő Ernő: Szekszárd házai és háztulajdonosai a 19.század közepétől az 1920-as évekig
Csekő Ernő • Szekszárd házai és háztulajdonosai 47 fekvés, illetve a német hatás mellett alapvetően a kiemelt jogállásnak (ti. a középkortól szabad királyi város), valamint a polgári jellegű társadalomnak is köszönhetőek. Mindez tükröződött a két város épületállományának nagymértékű különbségében is. Míg Sopron hazánk egyik, műemléki szempontból legértékesebb épületállományával rendelkező városa, - e tekintetben talán csak Budapest előzi meg -, addig Szekszárd történelmi épületállománya egy vidéki mezőváros jellegét mutatja, amelynek központi városmagját a valójában csak a dualizmus kezdetével jelentkező polgárosodás-urbanizálódás folyamata szabta át. Míg e városrész jelentős részben változatlanul máig megmaradt, a falusias városrészek döntő része mára elbontásra került. A lakosság számát tekintve Sopron jóval nagyobb volt, mint Szekszárd. Sopronban a dualizmus kezdetén jó kétszer (1869: 20108, illetve 11069 fő), míg 1920-ban két és félszer többen laktak, mint a tolnai megyeszékhelyen (35248, valamint 14025 fő). Ehhez még hozzávehetjük, hogy míg 1920-ban Sopronban csak a lakosság 15 %-a foglalkozott a mezőgazdasággal, addig ugyanez az érték Szekszárdon még ekkor is 52 % volt. E számokból következik, hogy Sopron esetében a polgári életmódú, alapvetően városias népesség 7-9-szerese volt a szekszárdinak. Mindezen eltérések természetesen az épületállományra vonatkozó főbb adatokban is testet öltenek. A 2. és 3. táblázatban egy-két jellemző adatot ismertetünk az 1900. évre vonatkozóan. 12 13 2. táblázat: Lakóházak megoszlása magasság szerint 1900-ben'2 SOPRON SZEKSZÁRD Emeletes házak 590 43- 1 emeletes 465 40- 2 emeletes 122 3- 3 emeletes 3-3. táblázat: Lakóházak kivitelezési minősége falazat és tetőzet szerint (1900)'3 SOPRON SZEKSZÁRD ÉPÜLETEK falazat, 1900 száma % száma % Kő, tégla 1796 97,8 159 7,4 Fa vagy más 15 0,8-Kőalap, vályog-281 13,1 12 Forrás: Thirring Gusztáv: Magyar városok statisztikai évkönyve 1912., Budapest, 25-26. 13 Forrás: Thirring Gusztáv: Magyar városok statisztikai évkönyve 1912., Budapest, 22-23.
