Új Dunatáj, 2011 (16. évfolyam, 1-4. szám)
2011 / 4. szám - Csekő Ernő: Szekszárd házai és háztulajdonosai a 19.század közepétől az 1920-as évekig
48 Új Dunatáj • 2011. december Vályog, sár 26 1,4 1710 79,5 ÖSSZESEN 1837 2150 tetőzet, 1900 száma % száma % Cserép 1333 72,6 801 37,3 Zsindely 481 26,2 342 15,9 Nád 23 1,2 1007 46,8 ÖSSZESEN 1837 2150 Láthatóak az óriási különbségek a házak magasság szerinti megoszlása, illetve az épületek legalapvetőbb szerkezeti jellemzői (falazat, tetőzet) tekintetében. Az épületek magassága kapcsán feltétlenül érdemes megjegyeznünk, hogy Sopron a korabeli Magyarországon egyedülálló helyet foglalt el. Amint Thirring fogalmaz: „Sopron a városi jelleg tekintetében már a múlt században megelőzte a legtöbb magyar várost. Ez a jelleg kifejezést nyert egyrészt a többemeletes házak nagyobb számában, másrészt abban, hogy a városban több volt a nagyobb épület, mint másuttf14 A magyar vidéki városok átlagánál valóban jóval nagyobb arányban fordultak elő Sopronban nagy épületek. Ezek közül például számottevő volt a tíz lakásnál többet tartalmazó házak aránya, vagy éppen a direkt bérháznak épült, olykor a pesti gangos bérházakhoz hasonló épületek száma. így fordulhatott elő az az érdekes helyzet, hogy 1900-ban Szekszárdon több ház volt, mint a két és félszer népesebb Sopronban! Természetesen ez betudható annak is, hogy Szekszárd épületállományának döntő része ekkoriban csupán egypár helyiségből álló vályogfalú parasztház volt.15 Forrásadottságbelijelentős eltérések: Természetesen a két város nagysága, jogállása közötti különbség a forrásadottságbeli eltérésekre is rányomja a bélyegét. Gondoljunk arra, hogy míg Sopron szabad királyi város, majd az 1870. évi törvénnyel a vármegyékkel egyenjogú törvényhatósági jogú város volt, addig Szekszárd csak mezőváros, majd 1873-1905 között nagyközség, s csupán azt követően lett rendezett tanácsú város. A különböző jogállás eredményeként jelentősen eltért a két település hivatalának nagysága és differenciáltsága, s természetesen a szakszerűségben is komoly különbségek lehettek. Egy r.t. város is kisebb adminisztrációval működött, mint egy törvényhatóságú város, nem is beszélve a nagyközségekről. De mindezen körül14 Thirring 1941., Bevezetés VIII. old. 15 A vályogházak nagy aránya nem csak Szekszárd foglalkozási összetételének, hanem a település domborzati, illetve geológiai és talajviszonyainak is betudható, miszerint a település területén, környékén nem volt kőfejtő.
