Új Dunatáj, 2011 (16. évfolyam, 1-4. szám)

2011 / 1-2. szám - Pomogáts Béla: Arcképek az erdélyi irodalomból

Mártonfai Dénes Murga (sorozat része)

A szülőföld elhagyása, akárcsak verseiben, Csíki László elbeszéléseiben is nyomot hagyott: Magánháború (1986), Kutya a holdban (1994), A pusztulás gyönyöre - négy történet (1997) című novelláskötetei, illetve Titkosfegyverek, A céda nyúl, Adam Adam (1990) című regényei többnyire az otthonról hozott élményeket idézik fel, az ott kialakított írói eszköztárat használják, természetesen engedve a későbbi szellemi hatásoknak is, mindig belülről: az emberi lélek és tudat felől, ezeket vizsgálva beszélik el a nem egyszer meglepő történeteket. Ezekben is nagy szerepet kap az álom, a képzelgés, ahogy Olasz Sándor megállapította: „A groteszk, fantasztikus elemek meghökkentenek, meglepetést, félelmet, kíváncsiságot keltenek. Az olvasóban a bizonytalanság érzése tudatosodik, az a fölismerés, hogy nincs racionális magyarázat. Ily módon olyan képzelt világba csöppenünk, amely csak a nyelvben létezik, azon kívül nem. Ez a nyelvben létező vagy lehetséges világ azonban - ha nem is egyezik a szó szerintivel - valamiképpen mégis a nyelven kívülinek a lényege, rejtett törvényei szerint mutatkozik meg.” 5 Olasz Sándor imént idézett elemzése azt a helyet is megjelölte, amelyet Csíki