Új Dunatáj, 2011 (16. évfolyam, 1-4. szám)
2011 / 3. szám - Cserjés Katalin: Dinamit - Változatok, betekintés, réseken át ( eddigi hagyatéki publikációink legösszetettebb képlete )
Cserjés Katalin • Dinamit 31 „A Dies zrae-nek a halottas misékben sequentiaként történő felhasználására már néhol a 14. századból találunk adatot, a katolikus egyház pedig hivatalosan 1570-ben veszi fel a liturgikus énekek közé. Ez azért is fontos, mert a sequentiákba elég sok profán elem kerül, s a 16. században csak négy sequentia megtartását engedélyezik a hivatalos misekönyvben, melyeknek egyike a Dies irae - ezekhez ötödikként a 18. században csatlakozik a Stabat Mater. Tehát a Dies irae válik agyászmise, a requiem hivatalos sequentiájává, így a szentmise állandó egységei, az ordinarium (jelentése: elrendez, részei: Kyrie, Gloria, Sanctus, Agnus Dei) mellett kap helyet a gyászszertartásban. A Dies irae ereje énekelhetőségében is rejlik, hiszen a sequentia dallam és szöveg egybefoglalása. A zenetörténet során kezdetben gregorián énekként, később pedig számos, a hagyományos latin nyelvű szerkezetet követő requiemben nyer formát, példának okáért Haydn, Mozart, Verdi, Cherubini és Berlioz munkáiban. (...) A gyászmise, a requiem során, melyben a Dies ihre a központi tétel, aló. századi tridenti liturgikus reformok előtt a Magyar Katolikus Lexikon szerint ’a halál, az ítélet és az eldőlt örök sors gondolata állt előtérben’, ezért a miseruha színe a fekete volt. A szertartás során elmaradt a népnek osztott áldás. Aló. századtól fogva azonban ’a megkezdett örök élet, a föltámadás reménye a fő gondolat’18, ennek megfelelően az áldásosztás is részévé válik a liturgiának. Tehát a Kyrie eleison, Christe eleison tétele, amely Hajnóczynál kétszer fordul elő ’Jézusom, Irgalom’, illetve ’JÉZUSOM, IRGALMAZZ!’19-alakban, meghallgatásra talál. Ha A parancs textusát megkísérelnénk requiemként értelmezni, akkor (szintén) profánnak és meghökkentőnek tűnő, de valójában lényegi kérdés lehetne a következő: vajon A parancs a liturgikus reform előtt vagy után íródhatott ?” S a Dinamit második változata mikor? 3.3. Képregény-változatok a hagyatékban - és másutt A Vázlatfúzet két képregény-vázlatot közöl: egyet berajzolva, két sorban, aláírt szöveggel kidolgozóttan; egy másikat kisebb részletezettségi fokban, szöveg nélkül, begémkapcsozva (a feliratok Hajnóczy kézírásával a kis lap hátoldalán láthatók). Egyik variáns sem egyezik azonban meg a HPOM-ben olvasható képregényformával: a végső kézirat-változat nincsen a hagyatékban (kitépetett volna a Vázlatjuzet\>ő\i\ feltehetőleg a kiadást követően sem került vissza helyére. A változatok összevetése most, feladatunk 18 http://lexikon.katolikus.hu/G/gyászmise.html 19 HPÖM 472 és 473
