Új Dunatáj, 2011 (16. évfolyam, 1-4. szám)
2011 / 3. szám - Cserjés Katalin: Dinamit - Változatok, betekintés, réseken át ( eddigi hagyatéki publikációink legösszetettebb képlete )
32 Új Dunatáj «2011. november más lévén, nem történhet meg20. Egyetlen értelmező, figyelemfelhívó megjegyzés engedtessék meg mégis e csak deskripciót vállaló széljegyzetben: a 6. képben bekövetkező kettős halál teljességgel váratlan, előkészítetlen, megokolatlan, s az is marad mindvégig, miközben a történet egyéb momentumai aprólékosan részletezettek, írásosan és rajzban dokumentáltak. Méry Erzsébet műhelytagunk hívta fel a figyelmünket, hogy az ok a halál gyermekek előtti elhallgatása, a halál elfedettsége, ismeretlen lévén, értelmezhetetlen volta lehet jelen a hétesztendős Bognár Botond tudatában s rajzos projekciójában. 4. sarokpont: Paál István levele; apostumus monodráma azonosítása A Hajnóczy Péter drámaírói tevékenysége megítélésének szempontjából rendkívüli fontosságúnak tartott levél (lásd szkennelt melléklet) sarokpontjainak a következőket ítélem:- A levél keltezése hiányzik; erre a levél vonatkoztatható tartalmaiból kell majd a kutatónak következtetnie (Paál István működése és premierjei a Szolnoki Szigligeti Színházban; Korniss Mihály mint dramaturg jelenléte ugyanott stb.)- Fábián Jánosné (Csöpi néni?) mint feladó. Személye, szerepe, viszonya szerzőnkhöz; elveszett levele, küldeménye. Miért írt, kinek a megbízására? Hajnóczyéra? Mi a viszonya a drámaszöveghez (ő gépelte?) Mit fed a Paál-féle többes szám (Önökkelí) stb.?- Paál időrendi és műfaji besorolása [postumus monodráma) és a szöveg sűrített jellemzése (.színházi értelemben szertelen, ugyanakkor már-már elementáris erejű alkotás)-, miközben nem egyszer hallani a szakirodalomban21, hogy Hajnóczynak csakis a film lett volna való, a dráma felé történő tájékozódás úttévesztés, az életmű végének kaotikus (ön)képét erősíti.- Korniss Mihály aposztrofálása (közös barátunk) pontosan milyen relációkat fed?- A Dinamit (ha róla van szó, lásd a továbbiakban) ajánlásával (.Latinovits Zoltánnak) ekvivalens Paál István-kijelentés egy elementáris erejű színészalkat feltalálásáról és az ígéret a társulat néhány számbajöbetö tagjának „beavatásáról” 20 2010. decemberi kari kiskonferenciánkon Csapiár Viktória műhely tagunk, maga is képregényrajzoló fűzött értékes megjegyzéseket a rajzokhoz, és szakdolgozata mellékletét Mészáros Ágnes is e témának szenteli. 21 Ezután jött a fordulat (t.i. A parancs után): ez abban a mániában jelentkezett, hogy ő drámát akar írni. Ezt sem én, de tudomásom szerint mások se nagyon tudták megérteni. Ekkor ö elkezdett színházakhoz járni, dramaturgokkal tárgyalt, és az idő tájt születtek ezek a furcsa-fantasztikus dráma-fragmentek, olykor csak képsorok, amelyek nekem nem nagyon tetszettek. (...) Kíváncsi voltam színházi szakemberek véleményére is e kérdésben, s sajnos a Hajnóczy iránt legnagyobb jóindulattal viseltetők is azt mondták, hogy e drámák így használhatatlanok, színpadképtelenek - ezeken még tovább kellene dolgozni. Mármost, érdekes módon, ő ezekkel a müveivel akart igazi sikert elérni, ezekkel szeretett volna úgymond befutni... Sükösd Mihály beszélgetése Szerdahelyi Zoltánnal, 24.
