Új Dunatáj, 2011 (16. évfolyam, 1-4. szám)
2011 / 3. szám - Cserjés Katalin: Dinamit - Változatok, betekintés, réseken át ( eddigi hagyatéki publikációink legösszetettebb képlete )
30 Új Dunatáj »2011. november voltának.) A kosáremberek, e csonkolt szörnyek, kiknek a Teremtő ürülékalapú étket juttat, s kiknek nincsen egyéb vágyuk, mint a zabálás és a nemi aktus (tudat-tevékenység, intellektus, érzelem nem jelennek meg e kreatúrák panoptikumában) - az ember keserű allegóriái lehetnek, holott Üdvözölteknek neveztetnek, mint majd a Bronztükrök fájdalmasan szép meséjében az arcok, akiknek viszont „minden vágyuk az volt, hogy EGYMÁSRA NÉZZENEK és BENSŐSÉGESEN beszélgessenek egymással”15. Hol a pont, hol a gondolat eredete, ahol a szerző elhatározza: fölcseréli s másra, radikálisan másra váltja Udvözültjei alakját és - sorsát? Félő, ezt minden fáradozásunk ellenére sosem fogjuk megtudni, a Last train közelében feltalált szövegdarab ellenére sem. Egy riffaterre-i intertextuális nyom fedődhetne itt is fel, akár a Perzsia címe vagy Az unokaöcs esetén? 3.2. Az időben második kéziratban Schumann Requiemjének Dies mre-részlete állt Hernádi Judit dala helyén (csak a 2.19. Jegyzetfüzetben-, a Vázlatfüzet nem jut el eddig a szövegpontig). Idézem: (az Árny lassan szürkés foltba mosódik, aztán eltűnik a szürke folt is. Nagy, fehér vászon ereszkedik a színre. Schumann Requiemjéből halkan a Dies irae-t halljuk. A vászonra rajzolt, vagy vetített képeket és szövegeket addigiáthatjuk, mint amennyi idő alatt elhangzik a Dies irae.) A vetítővásznon Bognár Botond képregényét láthatja a néző. A Dies irae latin szövege Celanói Tamástól frekventált helyen jelenik meg A parancs című kisregény (kollázs) betétszövegeként, a mise en abyme-Vinx. főszövegbe ékelt Győzelem című állatmese-példázat után. A parancs az 1981-es Jézus menyasszonya kötetben olvasható16, de nem tudni, pontosan mettől meddig íródott, azaz, hogy a Dies iraemotívum beemelése zeneként, illetve szövegként egymáshoz képest mikorra valószínűsíthető. Vz\lzbctő\zgA parancsba kerül korábban, de ez nem ad választ a kérdésre, hogy aDinamitbó\ miért marad ki a Schumann-dallam, s miért éppen az kerül a helyére, ami. A szöveg fénytörését ugyanakkor éppoly erősen változtatja meg a csere által, mint a Kosárember Bronztüköne váltása révén. Most Gémes Noémi műhelytagunk Parancs-dolgozatából17 idézek vonatkozó részleteket, tovább tágítva a kihagyott, de a kéziratban megőrzött zenedarab tárgya által a Dinamit intertextuális mezőit, jelentésességét: 15 HPÖM701 16 Folyóiratközlés: Mozgó Világ, 1980/1. 17 Gémes Noémi: A Dies irze-hypertextus A páráncsban. Spanyolnátha, 2010 szeptembere
