Új Dunatáj, 2010 (15. évfolyam, 1-4. szám)
2010 / 1. szám - Senkár Patrik: Földrajzi nevek előfordulása a történelmileg első szlovák regényben
Senkár Patrik FÖLDRAJZI NEVEK ELŐFORDULÁSA A TÖRTÉNELMILEG ELSŐ SZLOVÁK REGÉNYBEN Az utazók általában akkor érdekeltek bennünket mint olvasót, amikor útjaikról valamiféle tanúbizonyságot tettek. Ezen „élménybeszámolók” azoban csak akkor maradtak - maradhattak - fenn a múltból, ha azokat nyomtatásban jelentette meg szerzőjük. Az utazók két alaptípusát ismerjük: az egyik, aki önszántából utazik (főleg új élmények, tudás után szomjazva, ill. kedvtelésből), s akinek muszáj utaznia (utazni a jobb megélhetés után, üldöztetés elől). Mindkét alaphelyzetből születhetnek érdekes irodalmi alkotások, melyek nemcsak az irodalomtörténetet gazdagítják, hanem az olvasót (tehát minket) is. A legrégebbi ilyen típusú irodalmi alkotás (útleírás) Hanno, karthágói utazó, tengerész, író tollából származik, aki i. e. 500 körül a gyarmatosítás érdekében a Földközi-tengeren hosszabb felfedezőutat tett. Eredetileg pun nyelven írta művét, melyet a pun háborúk korában görög nyelvre is lefordítottak. Ez az egyik legkorábbról fennmaradt ilyen tartalmú kézirat, mely többek közt olyan adatokat is tartalmaz, mint például a kikötő és a part távolsága, a természeti adottságok, a telepesek székhelyeinek létrejötte, új kolónia alapítása; beszámoló a vulkánokról, az állatvilágról stb.1 A szlovák irodalom első jelentős regénye 1783-ban jelenik meg Pozsonyban a Länderer nyomdában1 2, mely emlékirat és útirajz is egyben. Jozef Ignác Bajza3 (1755.3.5-1836.12.1) írta René kalandjai és tapasztalatai (más forrás René ijjú viselt dolgai és tapasztalatai, ill. Az ijjú René történetei és tapasztalásai címen említi4) címmel. Bajza, aki a szlovák felvilágosodás (1780-1820) egyik vezéralakja volt, e művében az európai kalandregényt korabeli viszonyokra adaptálta. Tulajdonképp ez egy kalandregény szentimentális részekkel a főhős René utazásairól tanítójával, Van Stiphouttal. A regény irodalomtörténeti hatása nagy, ma is van aktualitása, ugyanis 1 Lásd az 1-es számú mellékletet, mely az említett útleírás részlete. Jelenleg Heidelbergben (Németország) található. 2 Länderer János Mihály pozsonyi nyomdája, amely 1750 és 1852 között működött, tulajdonképpen 1783-ban a regény első felét jelentette meg csupán. A második rész két évvel később (1785) jelenik meg, valószínűleg ugyanebben a nyomdában (pontos adat nincs róla). Eltérő a kiadás pontos dátuma is, mert a kiadványon 1783 szerepel, de maga az író 1784-et határoz meg irataiban. Ezért szokás néha 1784-et meghatározni mint a kiadás pontosított dátumát. A 3-as számú melléklet Bajza regényének kézirata az író aláírásával, a 4-es számú melléklet a regény nyomtatott előlapja, az 5-ös számú melléklet a regény egy nyomtatott oldala. A regény mai szlovák nyelven való megjelenése csak 1970-ben valósult meg. Ezen kiadás borítóját lásd a 7-es számú mellékletben. 3 J. I. Bajza portóját lásd a 2-es számú mellékletben. 4 Käfer István maga többfajta módon is említi a mű magyar cím-fordítását: „René kalandjai és tapasztalatai”-t említ Interetnikus kapcsolatok II című tanulmányában (lásd: http://tulipan.vjk.ppke.hu/modul/mcs002_K%E4fer.doc), míg például „Az ijjú René történetei és tapasztalásai”-t említ Nemzet és egyház a szlovák-magyar szellemi összefoggésrendszerben című tanulmányában (lásd: Magyar Sión. Űj folyam III. / XLV. / 2009/1) 28. oldal).
