Új Dunatáj, 2010 (15. évfolyam, 1-4. szám)
2010 / 4. szám - Fáj Attila: Az ószövetségi és a babitsi Jónás - paradoxon logikai megoldása
44 Új Dunatáj • 2010. december Teljesség kedvéért meg kell jegyeznem, hogy 70 tudós zsidó lefordította a Bibliát görögre (ezt nevezzük Septuagintanak). Nos, ebben a vezeklésre hagyott napok száma csupán három (treisz hémeraí). Meggyőződésem szerint azért, mert így közelebb került az utalás a nagy halban töltött vezeklés idejére, amikor Jónás ott három napot töltött engesztelő zsoltárt mondva engedetlenségéért. A sztoikus logika előzményei már Platónnál is megtalálhatók,12 hiszen az iskola megalapítója a Krétai születésű Zenón (ő is föníciai) kezdetben Platón tanítványa volt. A harmadik nagy iskolamester, Khrüszipposz persze nemcsak két mondat összekapcsolásának igazságértékét tanulmányozta, hanem hosszú-hosszú mondatsorokét. Ilyen volt például az az állítása, melyet Cicero idéz az isteni sugallatra mondott jóslatokról (De divinatione).13 Az „ések”, „ha-akkorok”, „vagy-vagyok” sorozatos kapcsolatával kimondott következtetéssel bizonyítja, hogy ha vannak istenek, akkor van isteni sugallatra kimondott jövendölés. Érdemes röviden utalni ennek az egyetlen hosszú állításnak a logikai szerkezetére. Azzal kezdi, miszerint: Vannak istenek és nincsenek sugallatok a jövőre. Ha ez így van, akkor ennek ilyen, vagy olyan, vagy amolyan következménye van. (Például az, hogy az istenek sem tudják, mit hoz a jövő, vagy, ha tudják is, nem méltatják az embereket arra, hogy tudassák velük stb.) Viszont egyik vagylagos következmény sem áll helyt, mivel az istenekről alkotott tiszta fogalommal összeegyeztethetetlen a tudatlanság és az embergyűlölet stb. fogalma. Az utóbbiak együttes tagadásából következik, hogy téves a kiindulás, mely szerint, vannak istenek, és nincs általuk sugallóit jóslat. Más szóval: Ha vannak istenek, akkor van általuk sugallóit jóslat. Ennek folyománya ilyen, vagy olyan, vagy amolyan pozitív következmény, melyet megerősít az ésszerű gondolkodás. Roppant érdekes, hogy Morus Tamás utolsó nagy dialógusában, A Dialogue of Comfort against Tribulation-bzn ugyanez az „üzenetet” jelenik meg logikai szerkezetét illetően. Persze nála a kiindulás a keresztény Isten hitigazságát kapcsolja össze azzal, hogy nincs eligazító sugallat, tanácstalanok vagyunk. Ezt mondja a párbeszéd elején egy magyar fiatalember, aki Budán tanácsot kér nagybátyjától tudakolva: mi a teendő a mohácsi csatavesztés után magyarnak és kereszténynek, ha a török majd elözönli az országot. Antal bácsi rögtön rávezeti Vincét, hogy téves az inditóok, ami Budára hozta, mert aki tudja, hogy van Isten, azt is tudja, hogy sugallja a jövőben teendőket. A Párbeszéd további része az ilyen, vagy olyan, vagy amolyan negatív következmények elhárítása és bizonyítható ellenérvek bemutatása.14 Az ószövetségi Jónás-történetnek számos lappangó utalása van a sztoikus filozófiára,15 főleg etikai és logikai szempontból. Ezek kihatnak a Jónás-téma későbbi, sőt erősen aktualizáló sokféle változatára a szépirodalomban.16 így Ady Endre és Babits Mihály
