Új Dunatáj, 2009 (14. évfolyam, 1-4. szám)

2009 / 2-3. szám - Puskás Imre: Főhajtás Tolna megye ezer éve előtt

5

Puskás Imre

FŐHAJTÁS TOLNA MEGYE EZER ÉVE ELŐTT

Ezer esztendő - harminchárom emberöltő. A mai ember időben és térben nagy méretekkel is könnyen bánik. Talán bele sem gondol, hogy ezer évvel ezelőtt az akkor élők ezres nagyságrendje az ő mai milliósának felel meg. Eközben a mai ember sokszor mit sem tud a dédszüleiről, sőt szétesett családokban olykor már a nagyszülő fogalma is zavaros. Az ezer évvel ezelőttieknek viszont - amíg az emlékezet szárnyalni visszafelé tudott - sorolniuk kellett saját őseiket, elődeiket. Az ezer év ma sok diáknak vállrándításnyi semmiség, harminchárom nemzedékből azonban jó esetben csak az utolsó hármat idézi fel a maga előttiek közül.

Ezer esztendő - az iskolákban az emberi történelemként tanult érdemi időszaknak csupán negyede. Ha királyokban, azután kormányfőkben - na adj’ Isten! egyházmegyei vezetőkben - számolunk, szinte már észben tarthatatlan a névsor.

Ezer esztendeje első királyunk, Szent István egyházmegyét alapított a dél-pannon vidéken: a pécsi püspökséget. És első ízben ennek alapító okirata tesz említést Tolna vármegyéről is.

Ezer esztendeje mondhatja immár, aki ezen a tájon honos: Tolnában élek.

Tolnában, amelynek déli peremét a Mecsek nyúlványai szegélyezik. Tolnában, amely szélesen szétterül a Dunántúli-dombság nyugati lankáin, ahol a magaslatok nyomán egy részét Hegyhátnak, a mélyedések nyomán más részét Völgységének titulálják. Tolnában, amelynek termőföldje a hegy és a dombok felől a Mezőföld sík vidékére simul. Koppány, Kapos, Sió és a beléjük torkolló kis patakok szabdalják, kelet felől - Hunnia irányában - pedig a folyamóriás, a Duna határolja.

És ez ezer éve így mondható el. Tolnán kívül szinte mutatóba akad csak megyéje Magyarországnak, amelynek területe ne változott volna többször jelentős mértékben az ezer évnyi idő alatt, akár a közeli múltban is. A mi megyénket egy-két falunyi ide-oda csatolás érintette csak a szélein, amúgy Tolna többé-kevésbé mai határai között alakult ki és lett mára ezeréves. Földrajzi helyzete okán nem lett szenvedője Trianonnak (a szerb területszerzési törekvések bátaszéki kísérlete hamar hamvába holt), és átvészelte a Rákosi-rendszer területszervezéseit is.

Illyés Gyula, a megye neves szülöttje ezt a földet „áldott Tolna” névvel ruházta fel. Erre a tájra „hű nevelői, a dunántúli dombok” mindig „ragyogó koszorúval” ölelik haza.

* * *