Új Dunatáj, 2009 (14. évfolyam, 1-4. szám)

2009 / 2-3. szám - Puskás Imre: Főhajtás Tolna megye ezer éve előtt

6

Új Dunatáj • 2009. október

Ha valamilyen időgép jóvoltából napjaink megyei elnökei Szent István elé járulnának jelentéstételre, mit vinne magával Tolna elnöke mondandója főbb tárgyaként?

Az Atomerőműből áradó energia érthetetlen csodáját, ami fénnyel és meleggel élteti-táplálja az országot, de immár egyszersmind hulladékaink a bátaapáti földmélybe süllyesztő rejtekét is... A Duna fölött átívelő megújult vagy újonnan épült három hidat Dunaföldvár, Szekszárd, Bátaszék mellől, amelyek összekötik a haza latinabb felét besenyők, kunok, jászok és hajdúk szállásterületeivel... A hamarosan járható új autópályát, amelyen Szekszárdról Budára érünk majd öt-hat fertályóra alatt... Termálfürdőket mellettük elegáns szállodákkal...

Ha pedig az ezer évet a megye életfilmjeként pörgetnénk végig, milyen snittek váltogatnák egymást többek között, mely jelenetek játszódhatnának a néző szeme előtt?

I. Béla király rövid, de tartalmas uralkodásáé, amelynek Szekszárd a léte lényegét köszönheti. Janus Pannonius püspökségéé, amely a szellemiségével közvetve a mi megyénkre is kihatott. A török idők utáni újranépesedésé, amikortól fogva gazdagodásunkat és felemelkedésünket híven szolgáló társaink lettek ezen földön a németek. A kuruc időké a kölesdi csatával és Béri Balogh Ádám idekötődő alakjával. A Védegylet alakulásáé, amelynek indító gondolata e földön fogant. Bezerédjeké, legyen szó kisdedóvóról, önként adózó nemesi magatartásról vagy éppen selyemhernyótenyésztésről. Azután Perczeleké, és velük az ozorai diadalé. A világháborúkban elvérző Tolna megyeieké, elhurcolt zsidóságunké, elűzött és ezzel megritkított németeké, idemenekült székelyeké és felvidékieké.

Egy időket átívelő kulturális kavalkád forgatagában pedig ki mindenki és mi minden villanna fel, aki-ami gyönyörködtet is?

Ha irodalom, akkor Garay János (és münchhausenekkel vetekedő Háryja), Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor (és négyökrös szekere), Babits Mihály (és vele a Bartina), Illyés Gyula, Mészöly Miklós, Baka István, hogy csak a legnagyobbakat soroljuk. Ha zene, akkor Liszt Ferenc szekszárdi koncertje és Szekszárdnak komponált miséje, Bartók Béla Iregszemcsén és környékén folytatott gyűjtése. Ha színház, akkor Sárdi János alakításai, a közelmúltból pedig a Deutsche Bühne. Ha szépművészet, akkor sok példa közül Samu Géza plasztikái vagy Bozsonyi Arany festményei. Ha épített világ, akkor a három jó állapotú vár Dunaföldvárról, Simontornyáról és Ozoráról, az új funkciójú szép kastélyok Lengyelből, Hőgyészről vagy Tengelicről. Ha népművészet és folklór, akkor mindenek előtt a Sárköz, a szélén Bogyiszló és Sióagárd néprajzi szigetei.