Új Dunatáj, 2009 (14. évfolyam, 1-4. szám)
2009 / 1. szám - Vilcsek Béla: A jelen(lét) embere
ViLCSEK Béla • A jelen(lét) embere 53 program szépirodalmi tagozatának. Ha úgy adódik, vállalja a Playboy magyarországi újjáélesztését, a Penthouse lapmenedzseri megbízatását, az egyetemista lányok számára kiírt Miss Universitas szépségverseny házigazda teendőit, a labdarúgó szövetség fegyelmi bizottsági tagságát és sajtószóvivőségét vagy éppenséggel a Magyar-Madagaszkári Társaság alapítói tisztét. Mindenből képes meríteni, és mindenbe képes életet lehelni. Menedzser típusú szemléletmódja nagy segítséget jelenthet a mindig is támogatásra szoruló és váró írótársak számára. A jelen(lét) embere ő, ha tetszik, korunk hőse. Nem ő idomult a korhoz, a kor változott meg úgy, hogy az általa kezdettől fogva képviselt emberi és költői hozzáállás a leginkább és legeredményesebben követhető magatartásformává válhasson. A jelenlétes vagy arctalan nemzedék tagjai ma már a legkülönfélébb műfajokban és műnemekben tekintélyes életművet vallhatnak magukénak. Lírai, prózai, drámai, esszéisztikus vagy publicisztikus munkáikból összeállított gyűjteményes köteteik egymás után látnak napvilágot. Eredményeik kétségtelenek, és minden elismerést megérdemelnek. Mégis úgy tetszik, hogy a valódi „jelenlétei”, a dolgok középponjában állás és alakításában való tevékeny részvétel manapság leginkább a Turczi által kezdettől fogva követett emberi és költői attitűd. Ma ő képviseli talán legérvényesebben a kor által megkövetelt jelenlétet. Az élet őt igazolta, noha egyáltalán nem bizonyos, hogy ezt valaha sejtette vagy sejthette. Legfeljebb reménykedhetett benne, hogy a helyzet ilyeténformán alakul. S hogy mitől, miként lehetséges életnek és irodalomnak ez a megdöbbentő és szerves egysége? A válasz ez esetben is ugyanaz, mint volt a pályakezdeti időszak feltérképezésekor. Szepes Erika pontosan fogalmaz a válogatott versek megjelenése kapcsán írott elemzésében: „Mire írni kezd, kész személyiség, kialakult karakterjegyekkel, ami ritka ilyen fiatalon - 1982-ben, 25 évesen készült el első kötete. Amiként kezdettől fogva módszeresen tekinti át ösztönéletét és érzelmeinek felnőtté válását, melynek során a Neander-völgyi ember puszta szexualitásától emelkedik fel az érett férfi felelős szerelemérzéséig, ugyanilyen tudatosan akar feltérképezni önmagában minden szellemi-lelki adottságot és annak eredetét. Nem identitás-keresés ez, hiszen megszólalása óta tudja, hol áll, mit gondol, mit kell tennie. Az izgatja, miből és mitől állt össze ez a körvonalazott és megszilárdult identitás, milyen genetikai-filogenetikai meghatározói vannak - a filogenezisen most nem az általános emberit, hanem a specifikusan rokoni-családi közösség adottságait értem -, milyen művelődéstörténeti a priorik birtokában érkezett. Azt kutatja tehát, miben állnak ezek a filogenetikus örökségek, nyomon követhetően honnan származnak, mit vett át belőlük változatlanul, és mit párolt át személyiségének szűrőjén. Turczi nem önmagát keresi a világban, nincsenek önértékelési zavarai, hanem igyekszik felderíteni mindazokat a világokat,
