Új Dunatáj, 2009 (14. évfolyam, 1-4. szám)
2009 / 1. szám - Urbanik Tímea: Mészöly Miklós mesterei
Urbanik Tímea • Mészöly Miklós mesterei 39 kompozíciós keretét eleveníti fel, melyben a narrátor egy nevesincs faluban szerzett élményeiről mesél, egyre általánosabb tapasztalatként írva le ezeket. Ebben a faluban muzsikál az elvarázsolt tűzoltózenekar hét tagja, s muzsikájukra visszaemlékezve a régen hallott muzsika beszélni kezd. „így hallgassátok ti is - nem én mesélek. Az elvarázsolt tűzoltózenekar muzsikál.” Archaikus helyszínre érkezünk, ahol a beszédet megelőzi a dallam, az idő pedig a mese állandó jelenideje. A kötet az együtt töltendő napot napszakokra bontja, a reggel, a délután és az este meséire. Fontos változtatás az 1965-ös kötethez képest, hogy míg az alcím ott Mesék kicsiknek és nagyoknak, az 1998-as életmű-sorozatbeli kötet címe Meséket ígér, az alcím: Történetek - kicsiknek és nagyoknak. Egy történetmondó meséit olvassuk vagy egy mesemondó történeteit? A napszakok a korosztályok szerinti felosztás metaforikus párhuzamát képezik, a műfaji bizonytalanság mellett ezzel az irányítással segítve az olvasást. A reggel meséiben a cintányéros, a bombardonos és a dobos viszi majd a hangot, mint a reggel meséihez fűzött mesemondói bevezetésben olvasható. Az ő dallamaik szólnak a legkisebbeknek. Ezek a mesék általában rövid terjedelműek, egyszerűek, egy-két tevékenységelemre koncentráló, gyakran egy-egy életérzést, hangulatot érzékletessé tevő történetek. E mesék hősei tárgyak, állatok vagy gyerekek. A tárgyakról szóló mesék érzékenyen, népmeséi optimizmussal vidámabbra hangoltan elevenítik fel az anderseni hagyományt. Például Vakarocska, aki az útravaló szerepét tölti be a népmesékben, Mészöly meséjében főszereplővé válik, s az ő keletkezéstörténete lesz a mese, amely épp ott végződik, ahol a mesék kezdődni szoktak az útnak indulással. Az állatok a jól ismert mesei funkciónak megfelelően emberi tulajdonságokat képviselnek, s gyakran a tanító szándék sem maradhat el. A gyerekek játékukkal vagy háziállatukkal indulnak kalandos útjukra, ilyen Kiskati vagy Guru története. A reggeli mesék meseterei sok szállal kötődnek a néphagyományhoz nyelvi, tárgyi szinten, és a táj szempontjából. Jellemzően falusi környezetben, vagy a természetben játszódnak, optimista, olykor naiv világkép rajzolódik ki bennük. A népmeséi hagyományokkal folytatott dialógus mellett a néphagyomány forrásként való szerepeltetése a népdalok, mondókák, tárgyak, szokások szintjén jelenik meg. A délután meséit bevezető narrátori kiszólásban a zenészek „megfontolt szavakat raknak egymás mellé, hogy a hosszú délutánra bőven maradjon álmodnivaló...” E napszak meséit a megszólított hagyomány alapján két csoportra lehet osztani, az első csokorban a népmeséi hagyomány elemeit felhasználó és felidéző meseszövés a meghatározó a másik csokor az irodalmi mese, a műmese elbeszélés-technikáját, másfajta fikcióra alapuló világát jeleníti meg. Az első csoport egy, a hazugságmese
