Új Dunatáj, 2009 (14. évfolyam, 1-4. szám)
2009 / 1. szám - Urbanik Tímea: Mészöly Miklós mesterei
38 Új Dunatáj • 2009. március nőttet. A nagy mesék - de az egyszerűen jó mesék is - mindig két tükröt villantanak össze: a gyermek ártatlanságát és a mi megcsupált ártatlanságunkat.”3 S egy másik érve a felnőttekhez is szóló mesékhez: „a mese az egyik utolsó, legáltalánosabb forma, amelyben a misztikus termék a felnőtt kultúrember számára még elviselhető”.4 A Szigeti László által készített nagyinterjúban így vall Mészöly: „Mintha meséim nem is mesék lennének a szó klasszikus gyermekirodalmi értelmezésében, hanem felnőtteknek szóló történetek.”5 Meséi egy részében valóban ilyen átmeneti műfajról, felnőtteknek írott történetekről van szó. Arra, hogy mennyire tudatos volt a mese mint műfaj választása, beépítése az életműbe jó példa a Merre a csillag jár című kötet kapcsán készült interjúrészlet: „Itt térnék vissza egy szóval arra, amit a kompozícióról mondtál; hogy a kötet mesével indít és egy filozófiai költeménnyel zár. Ez is tudatos választás volt. Minden epika bölcsője a mese. Nekem prózaíróként is fontos műfaj - sok mesét írtam gyermekeknek, felnőtteknek. A mese talán a legcsillogóbb »árnyék« rajtunk és bennünk. Valami, ami megfoghatatlanul valóságosabb minden másnál, ami kitelik belőlünk. Minden embernek van egy mese-vízjele. Ez az ő ártatlansága, mégha elbukik is. És milyen gyönyörű egy bukott ember! Mint egy vérző mese. Szóval, sokféle mese van. Az, amelyik a kötet élén áll, előre ráfelel arra, amiről a Merre a csillag jár beszél - vagy filozofikusan az Elégia.”6 A mai Mészöly-nap szinte megismétli a Merre a csillag jár című kötet kompozícióját, amennyiben a nap kezdetén mese kerül bemutatásra, a mesékről esik szó, a nap egyik záróeseménye pedig épp az említett filozófiai költeményről, az Elégiáról szóló Fogarassy Miklós által írt új kötet bemutatója lesz. A szinte az írói pálya végén, 1995-ben összeállított életműsorozat terve és az ez alapján 1998-ban megjelent Mesék címet viselő kötet tanúskodik arról, hogy Mészöly Miklós mely meséit és milyen formában tartotta fontosnak kiemelni az életművéből. Ezért tekintem a mesékről szólva ezt a reprezentatív gyűjteményt alapnak, mely a mészölyi meseírás keresztmetszetét adja. Mészöly életművében a kötetkompozícióknak különösen nagy szerepe van, ez jellemzi a meseköteteit is. Az életműsorozat Mesék című kötete két részre tagolódik: a Böngésző itthon és a Böngésző - a Nagyvilágban részekre, bár a második, mesefordításokat tartalmazó rész inkább csak rövid kiegészítésként van jelen a kraó és kalapalo mesékkel. A Böngésző itthon az 1965-ös Az elvarázsolt tűzoltózenekar című kötet 3 Mészöly Miklós: A mese korszerű. 140. 4 Mészöly Miklós: A bábjátékról. In: Bábesztétikai szöveggyűjtemény. Bp„ 1979. NPi, 40. 5 Szigeti László: Párbeszédkísérlet. Kalligram, 1999.191. 6 Mészöly Miklós: Még nem jött föl a nap. In: Mészöly Miklós: A pille magánya. Jelenkor, 1989.219.
