Új Dunatáj, 2009 (14. évfolyam, 1-4. szám)
2009 / 1. szám - Urbanik Tímea: Mészöly Miklós mesterei
Urbanik Tímea • Mészöly Miklós mesterei 37 Ezután az irodalmi, az akkori kultúrpolitikát is jellemző anekdota után lássuk, hogy a külső ösztönzésből belső késztetéssé váló meseírás milyen meséket, milyen mesekönyveket eredményezett. 1955-ben egy leporellókiadás után megjelenik első önálló mesekötete Hétalvó puttonyocska címmel, ezt követi 1964-ben A hiú Cserépkirály kisasszony, majd 1965-ben egy gyűjteményes mesekötet Az elvarázsolt tűzoltózenekar címmel. 1976-ban a Móra Könyvkiadónál A pipiske és a fűszál című mesekötete jelenik meg, egy évvel később a Kerti hangverseny című kötet. Gyűjteményes mesekötete Az elvarázsolt tűzoltó-zenekar és más mesék címmel jelenik meg 1980- ban. A saját mesék mellett jelentősek meseátdolgozásai, mesefordításai, amelyeknek gyűjteményes meseköteteiben külön fejezetet szentel. Közel félszáz meseválogatásban vett részt egyrészt saját meséivel, másrészt mesefordításaival. A meseírás, -átdolgozás mellett az ötvenes évek elején kapcsolatba kerül a bábművészettel, az Állami Bábszínház dramaturgjaként dolgozik néhány évig. A színház iránti érdeklődése több különböző drámai műfajban megnyilvánult, ezek egyike volt a bábjáték. Több mesét dramatizált, ezek közül az egyik legeredetibb feldolgozás az Árgyilus királyfi és Tündérszép Ilona, melyet feleségével, Polcz Alaine-nel együtt jegyez, aki szintén bekapcsolódott a bábos mozgalomba, könyve is jelent meg Bábjáték és pszichológia címmel. Később a bábjáték terápiás módszerét alkalmazza, rátalál a világjátékra, melynek diagnosztikai és terápiás módszerét a világot leképező bábok segítségével sikerrel használta gyerekeknél. Mészöly legismertebb bábjátékos feldolgozása a Misi Mókus kalandjai című nagysikerű és klasszikusnak mondható bábfilmsorozat filmre írása volt Tersánszky Józsi Jenő meseregényéből. Mészöly bábos pályájának talán vég- és csúcspontjaként is jellemezhető az Emberke, oh! című bábpantomim. A gyerekekhez, az ifjúsághoz való elkötelezettségét mutatja az is, hogy 1960-ban megjelenik a Fekete gólya címet viselő ifjúsági regénye, mely a Tüskevárhoz hasonló témájú, erős líraiságú történetbe kalauzolja az olvasót. írói munkásságában fontos helyet tölt be a mese műfaja, ennek egyik legfőbb bizonyítéka, hogy novellásköteteibe is választ közülük. Ezek, a novelláskötetekben is szerepeltetett mesék a felnőtteknek írott mesecsokorból kerülnek ki, a mesekötetekben külön fejezetben szerepelnek, illetve az 1965-ös mesekötet már alcímével - Mesék kicsiknek és nagyoknak - jelöli, hogy nem tisztán gyermekkötetről van szó. A meséről, s a meseírásról szóló esszéjében Mészöly így fogalmaz: „Mondják, hogy a gyermek valamennyiünkben ott van, s a jó meseíró ezt a gyermeket faggatja magában. Ettől a tanácstól azonban még nem leszünk feltétlenül jó meseírók. A fordítottjára is szükség van: hogy a rejtőző gyermek is faggatni kezdje bennünk a fel
