Új Dunatáj, 2009 (14. évfolyam, 1-4. szám)
2009 / 4. szám - Finta Gábor: Hályogolás avagy mit lát a szerző
62 Űj DUNATÁJ • 2009. DECEMBER Jegyzetek 1 Blumenbbrg, Hans, A korszakfogalom korszakai, ford. Török Ervin, Helikon, 2000/3, 313. 2 Ami természetesen nem azt jelenti, hogy ne beszélhetnénk „korszaktudatról, mint a történeti önmegértés kifejeződéséről” úgy is , mint a „kortársak öntételező kategóriájá’-ról. (Steinwachs, Burkhart, Mit nyújthatnak az (irodalmi) korszakfogalmak? Követelmények és következmények, ford. Molnár Péter, Helikon, 2000/3,326.) 3 Itt talán elég utalni a ’20-as ’30-as évek fordulóján tételezett paradigmaváltás körüli vitára, mely a mai napig nem jutott nyugvópontra. 4 Mátéi Calinescu kifejezése. (Calinescu, Mátéi, Five Faces of Modernity. Modernism, Avant-Garde, Decadence, Kitsch, Postmodernism, Durham, Duke University Press, 1987.) 5 Koselleck, Reinhart, Elmúlt jövő. A történeti idők szemantikája, ford. Hidas Zoltán, Bp., Atlantisz, 2003, 387. Blumenberg a cselekvés hatása kapcsán állítja, hogy a „hatás is az egyidejűségek és egyidejűtlenségek kölcsönhatásának játékterében helyezkedik el”, és példájában a „korszakküszöbhöz való viszony”-ról, illetve a „korszakküszöb arculatai”ról beszél. (Blumenberg, Hans, A korszakfogalom korszakai, i. m„ 321-322.) 6 Bodnár György, A premodern magyar elbeszélés válaszútja = B.Gy., A „mese” lélekvándorlása. A modern magyar elbeszélés születése, Bp., Szépirodalmi, 1988,15-180. 7 Vö. Kenyeres Zoltán, Két uralkodó stílusmoduláció a premodern prózáig [1999] = K.Z., Korok, pályák, művek, Bp., Akadémiai, 2004,22-31. (Kenyeres ebben a dolgozatában a premodern próza kezdetét ahhoz a mikszáthi fordulathoz köti, melyben már az „elbeszélőnyelv önálló értékekkel is bír” (i. m., 30.). 8 Vö. Pre-Romanticism: „Main cultural movement in Europe from about the 1740s onward that preceded and presaged the artistic movement known as Romanticism. Chief among these trends was a shift in public taste away from the grandeur, austerity, nobility, idealization, and elevated sentiments of Neodassicism or Classicism toward simpler, more sincere, and more natural forms of expression. This new emphasis partly reflected the tastes of the growing middle class, who found the refined and elegant art forms patronized by aristocratic society to be artificial and overly sophisticated; the bourgeoisie favoured more realistic artistic vehicles that were more emotionally accessible.” (Britannica Online Encyclopedia, http://www.britannica.com/EBchecked/topic/474262/Pre-romanticism) 9 Ami persze az eredeti metaforika kiterjesztése is egyben. Vö. Bodnár György, A modern költőiség „szótára” és „grammatikája” [1991] = „de nem felelnek, úgy felelnek”. A magyar lira a húszas-harmincas évek fordulóján, szerk. Kabdebó Lóránt, Kulcsár Szabó Ernő, Pécs, Janus Pannonius Egyetemi Kiadó, 1992,199-206. 10 Eisemann György, Mikszáth Kálmán, Bp., Korona, 1998,7. 11 Eisemann, 6. 12 Eisemann, 5. 13 Blumenberg, Hans, A korszakfogalom korszakai, i. m., 321. 14 Eisemann, Mikszáth Kálmán, i. m„ 26-28. 15 Eisemann, 42. Hozzátehetnénk, arra nincs garancia, hogy „csak történetté alakítás elsőbbségének poézisét” őrzi Mikszáth gesztusa, mely úgy is értelmezhető, hogy Mikszáthnál még el lehet mondani ugyanazt a történetet kétféleképpen, vagyis az attól még nem lesz más történet, ugyanaz marad, ami a modernség felőli értelmezéssel szemben épp a romantikához kötődést hangsúlyozná. 16 T. Szabó Levente, Mikszáth, a kételkedő modern. Történelmi és társadalmi reprezentációk Mikszáth Kálmán prózapoétikájában, Bp., L’Harmattan, Magyar Irodalomtörténeti Társaság, 2007,296-297. 17 T. Szabó, 297. 18 T. Szabó, 305. 19 T. Szabó, 310. 20 Calinescu, Mátéi, Modernitás, modernizmus, modernizáció: variációk modern témákra, Literatura, 1997/3, 252, 244. 21 Kulcsár Szabó Ernő, Irodalomértésünk néhány örökletes előfeltevéséről (1994) = K.Sz.E., Irodalom és hermeneutika, Bp., Akadémiai Kiadó, 2000,20. 22 Józsa István, John Milton példája, Helikon. Irodalmi folyóirat, 2006/7, http://www.helikon.ro/index.php?m_r=172 23 Az, hogy betölti-e, már nyilván az olvasó (vagyis Az elbeszélés elmélete „szerzője”) döntésének lesz függvénye. 24 „Kedvvel magyarázta a szem csodálatos országát, mint egy mappát a folyamaival, ereivel.” (Mikszáth Kálmán, A hályogkovács. Egy kis életkép = M.K., A néhai bárány, vál. Domokos Mátyás, Bp., Ifjúsági, 1954,271.) 25 „Kár, hogy nem tudom a bajnak a latin nevét, mert ha az ember orvosi dolgokról ír, szükséges, hogy valami olyat is vegyítsen közé, amit senki sem ért”. (Mikszáth, i. m., 267.) 26 Eisemann György, Mikszáth Kálmán, i. m., 20. 27 Kosztolányi Dezső, Hályogműtét = K.D., Összes novellái, II, szerk. Réz Pál, Szeged, Szűkíts Könyvkiadó, 458.
