Új Dunatáj, 2009 (14. évfolyam, 1-4. szám)

2009 / 4. szám - Komáromi Gabriella: "Iskoláim egykoron" (2.)

Komáromi Gabriella • „iskoláim egykoron” (2.)

53

1 Lázár Ervin: Naplóféle iskolákról, egyebekről. Somogy, 1999.5. sz. 431. p.

2 Lemle Béláné-Zentai András (szerk): A Garay János Gimnázium évkönyve 1896-1996. Szekszárd, 1996. 81. p.

3 Lemle Béláné (szerk.): A Garay János Gimnázium évkönyve 1998/1999. Szekszárd, 1999. 73. p.

4 Baka István: Az idő térképjelei. In Fűzi László (szerk.): Búcsú barátaimtól. Baka István emlékezete. Budapest, 2000, Nap Kiadó. 10. p.

5 Fenyvesi János (szerk.): A szekszárdi Garay János Gimnázium és Szakközépiskola jubileumi évkönyve. Szekszárd, 1971.8. p.

6 Baka István: i. m. 11. p.

7 Életutak... 35. p.

8 L. Kéziratos hagyaték. (4. sz. doboz: 21. sz. dokumentum)

9 L. A felvételi vizsgák adatai alapján készült tájékoztató. (Köznevelés, 2008. febr. 20.) Ebben az évben a legjobb volt a Garay.

10 Zentai András: A szekszárdi Garay János Gimnázium története. Budapest, 1990, Tankönyvkiadó. 74. p.

11 Életutak... 46. p.

12 Gacsályi József: Meditáció és beszélgetés. Szekszárd, 2002, Illyés Gyula Megyei Könyvtár. 25. p.

13 Íme, annak az osztálynak a névsora, amelyet nagyon szeretett: Böjthe András, Bubori György, Cseri Pál, Csuka Ferenc, Deák Antal, Deák Pál, Horváth Béla, Horváth Károly, Király József, Knoch János, Korossy Ernő, Krix Lőrinc, Kulcsár István, Lázár Ervin, Majnay Antal, Mészáros András, Orcskay Imre, Peryer Gábor, Pohlon Ádám, Sántha Ferenc, Simon Zoltán, Szabó János, Szabó Zoltán, Szíjártó Sándor, Térmeg János, Zsolt András.

L. Lemle Béláné-Zentai András (Szerk.): A Garay János Gimnázium centenáriumi évkönyve... 127—128.p.

14 Életutak... 35. p.

15 Lemle Béláné (szerk.): A Garay János Gimnázium évkönyve 2002/2003. Szekszárd, 2003.117. p.

16 Életutak... 35. p.

17 Gacsályi József: Meditáció... 25. p.

18 Lázár Ervin: Naplóféle... 434. p.

19 Ki vagy te, Lázár Ervin? Lyukasára, 1994.4. X. p.

20 Böjthe András (1935, Nagykároly) A család szőkébb pátriája Marosvásárhely. Apja református kántortanító. Anyját ötéves korában elveszti. Apja újraházasodik, és két gyermeke mellé még hét születik. B. A. a háború éveiben Marosvásárhelyen négy iskolában végzi el a négy elemit. (Akkoriban a Lázár Ervinéhez hasonlatos hányódás meglehetősen gyakori.) 1944-ben hazatér az apa a háborúból, és családjával együtt elhagyja Erdélyt. Debrecenből kerülnek a Tolna megyei Tengelicre. 1950—1954-ig B. A. a szekszárdi Garay Gimnázium színjeles tanulója. 1951-ben szívinfarktusban meghal az apja, és kilenc árvát hagy maga után. András fia csak úgy tanulhat, hogy 15 éves korától eltartja magát. - Létay Menyhért rábeszélésére először a gépészmérnöki karra jelentkezik. Miután nem veszik fel, a csepeli Rákosi Művekben dolgozik. Közben írogat is a Csepeli Fogaskerék című lap számára. Lázár Ervin biztatására 1955 őszén mégis az ELTE újságíró szakára jelentkezik. A felvételi bizottság elutasítja. 1956—61-ig elvégzi a szegedi József Attila Tudományegyetem földrajz-biológia szakát. Később az ELTE-n a filozófiát. 1961—1996-ig a komáromi Jókai Gimnáziumban tanít. Tanítványaival ugyanolyan szenvedéllyel járja az országot, mint hajdan Szekszárdon Pataki tanár úr. Felesége: Rózsavölgyi Ildikó. Gyermekei: Ildikó és Balázs.

21 Bubori György (1936, Űjvidék - 2004, Siófok) Családját a II. világháború sodorta Magyarország területére a Vajdaságból. Esztendeig tartó otthonkeresés után a Tolna megyei Kajdacson, később Bölcskén, majd Tolnamözsön telepedetek le. Apja gépkocsivezető, az anyja varrónő, a család mindig nagyon nehéz körülmények között él. Fiúk az általános iskola nyolc osztályát hat iskolában végezte el. Újvidéken kezdte a tanulmányait, Kajdacson fejezte be. 1950—1954-ig volt a szekszárdi Garay Gimnázium tanulója és a kollégium lakója. 1954—1959-ig a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatója, aki általános mérnöki tagozaton szerez diplomát. Mérnökként épített utat, hidat, vasutat Ajkától Záhonyig. 1964-től Siófokon élt, itt dolgozott a Kőolajvezeték Vállalatnál, itt kötött házasságot Toliinger Margittal, itt született Kata lánya, és itt temették el 68 éves korában.

22 A kor hasonló pedagógiai eszményeit kifejező szövegvilágokra számtalan példánk lehet. L. Komáromi Gabriella: Sematizmuska: A sztálinizmus gyermekirodalmáról. In uő: A gyermekkönyvek titkos kertje.fTanulmányok, esszék, kritikák.) Bp., Pannonica, 1998.78. p.

23 Nádor Tamás: i. m. 282-283. p.

24 Bertha Bulcsu: Lázár Ervin. - In uő.: A meztelen király. Bp., Szépirodalmi K., 1972.24. p.

25 L. Komáromi Gabriella: Titkosírás. Lázár Ervin kamaszkori versei. Élet és Irodalom, 2009. jan. 30.17. p.

26 Mészöly Miklós: Félbemaradt interjú, kérdések nélkül. In Szabóné Daczi Margit.(Szerk.): Antológia. Válogatás a szekszárdi Garay János Gimnázium egykori és jelenlegi diákjainak, valamint tanárainak munkáiból. Szekszárd, Garay Alapítvány, 1996. 7. p.

27 L. Kéziratos hagyaték. (1. sz. mappa, 1. sz. dokumentum: életrajzok)