Új Dunatáj, 2009 (14. évfolyam, 1-4. szám)
2009 / 1. szám - Komáromi Gabriella: "Iskoláim egykoron"
26 Új Dunatáj • 2009. március a vadonatúj nyolcosztályos általános iskola padjaiban. Mindenesetre túlélték, felsőbb osztályba léphettek Tolna megye tanfelügyelőjének 3360/1949-es határozata szerint. Lázár Ervin bizonyítványában három elégséges is van (latin, mennyiségtan, gyorsírás), három közepes (föld- és néprajz, testnevelés, ének), történelemből remekelhetett, és rajzból is kitűnőt kapott. A maga módján ez is viszontagságos tanév volt. (És nemcsak a vizsga napja.) Lázár Ervin így emlékezett rá: „(...) ha lehetett biciklivel, ha sár vagy hó volt, akkor gyalog. Mindig délután, késő ősszel és télen töksötétben jártam haza”.5 Az általános iskola 8. osztályát már újra iskolai keretek között végezte el, továbbtanulásra csak így volt remény. De ezt az utolsó osztályt sem egy iskolában. Az első félévben újra Felsőrácegresre járt, aztán a másodikban Sárszentlőrincen fejezte be az általános iskolát. A bizonyítványával ismét nem volt semmi gond. Oláh Mihály tanító úrnál Felsőrácegresen még akadt néhány „jó” érdemjegy a jelesek és kitűnők között, de Bús Pál osztályában Sárszentlőrincen csak jelesek és kitűnők voltak a bizonyítványában. (Rövid ideig, pontosan 1948-tól 1950-ig, hét számjeggyel osztályoztak: a hatos volt a jeles, a hetes a kitűnő.) Általános iskolai tanulmányainak „utolsó perceiben” már oroszt tanult, és ugyanoda járt iskolába, ahol az első elemit kezdte. A hajdani „nagybérlő, intéző” fia csak különleges szerencsével kerülhetett gimnáziumba. Akkor is, ha az apát, Lázár Istvánt ezekben az években már fuvarosként jegyezték. A gimnáziumi anyakönyvben ez a foglalkozása. (A háború után még bérelhettek tíz hold földet abból, amit a földbirtokosnak meghagytak, aztán ez is „elszállt”. Lázár István két öreg lóval fuvarosnak állt. Építkezéseken dolgozott. Még Miskolcra is elvetette a sors. Volt, hogy csak havonta egyszer látta a családja. 1951-ben megfosztották őket alsórácegresi otthonuktól is. Sárszentlőrincen fogadják be a családot. Később Vajta mellett Tüskéspusztán, majd Pálfán lett agronómus/főagronómus Lázár István. De csak a 60-as évekre igazodott ki az életük. Akkor Pálfán, az „ősi fészekben” még házat is építettek.) Ahhoz, hogy Lázár Ervin ezzel a családi háttérrel bejusson a szekszárdi gimnáziumba, egy legendás sportolóra volt szükség a családban. Unokatestvére, Földessy Ödön 1952-ben a távolugrás bronzérmese volt Helsinkiben, 1954- ben Európa-bajnok. 1950-ben ugyan még csak a magyar válogatott tagja, de a magyar atlétika egyik reménysége, akinek elég lehetett az ajánlása a felvételhez a Garay János Gimnáziumba. Egyetemi évei már a készülő monográfia egy másik fejezetre tartoznak. (Az újságíró jelölt) De megemlítjük, ahhoz, hogy Lázár Ervin egyetemre kerüljön, nagy dolgoknak kellett történniük. A Nagy Imre hozta változások „hullámai” vitték az univerzitásra. A történelem mindvégig belejátszott ennek a diákpályának az alakulásá
