Új Dunatáj, 2009 (14. évfolyam, 1-4. szám)
2009 / 4. szám - Samu Attila: Eternitlaptól az aeternitasig
28 Űl DUNATÁJ • 2009. DECEMBER Samu Attila ETERNITLAPJÓl KI AETERNITAS\G Szekszárdi beszélgetés Szörényi Lászlóval Angyalokról és az Örökkévalóságról, Baka Istvánról és Mészöly Miklósról, Közép-Európa-eszményről és féldecis-félcédulás vámpír-kormányzatokról - pár bögre forralt bor mellett... „Ez nem sajtóképes, csak valóság...” (Szörényi László) Az idei Mészöly Miklós Emléknapon, 2009. január 19-én, Szekszárdon Baka István kapott - immár posztumusszá (is) előléptetett - Mészöly-díjat, Csordás Gábor Mészöly-emlékplakettet. Szörényi László már laudációjában (is) az ismert Baka-versre, a Képeslap 1965-ből címűre fókuszált, s ezzel a Liszt-Babits-Mészöly (s az akkor még élő) Baka István közti „szellemi rokonságra” irányította a népes közönség (főként főiskolai és középiskolai tanárok és diákjaik) figyelmét. Azután az Irodalom Házában Fogarassy Miklóst faggatta, végül forralt boroztunk és beszélgettünk egy Olympus diktafon társaságában... Kezünkben a „Tagjai vagyunk egymásnak” című kötet, fölütve a versnél, amivel Baka köszöntötte az akkor hetvenéves Mészöly Miklóst: Képeslap 1965-ből...- Két évvel ezelőtti beszélgetésünkben - talán emlékszel, s arra is, hogy abból csak az a rövidebb változat jelenhetett meg... - beszéltünk arról, hogy Nyugat-Berlinben Te már 1988-ban úgy „mutattad fel” az akkor még kevéssé elismert Baka Istvánt, mint aki „mer korszerűtlen lenni is” akár, ha költői szerepvállalása, „szelleme” ezt követeli meg tőle. Mai laudációdban pedig az volt okfejtésed fő vonala, hogy noha „meglett” az a világ, amit Baka akart s remélt már sokkal korábban Mészöly Miklós...- ...de nemcsak akarták és remélték: mindketten küzdöttek is érte!- ...igen, de hogy e két „szellemileg rokon” vízió tükre mégis mennyire más és más képet mutat... Ha kérhetnélek, Tanár uram, e beszélgetésben kövessük a „mélyben” mindvégig, ha lehet, a kulcsszót, amit megadtál: „szellemi rokonság”...- Jó. Rettentő fontos, hogy Baka végtelenül szerény ember volt. Ismertük - de le is írja -, hogy soha nem kereste senkinek a társaságát. Mindazt, amit „magába
