Új Dunatáj, 2009 (14. évfolyam, 1-4. szám)

2009 / 4. szám - Tüskés Tibor: Képek és emlékek

Tüskés Tibor • Képek és emlékek

25

A mappában három, eltérő eredetű „anyag” ötvöződik. Az egyik réteg a szöveg. (Az egyik szöveg Móser Zoltán „műhelyvallomása”, a másik Mészöly Miklós szavai a Gacsályi Józseffel készített beszélgetésből, a harmadik Mészöly Miklós 1981 -ben, Kisorosziban kelt írása, a negyedik Baka István Képeslap 1965-ből című Mészöly Miklósnak ajánlott verse.) A másik réteg a képanyag: tizenkét darab mozgatható, négyoldalas lap, a lapokon az író tizenkét arcképe, valamint tizenkét tárgy- és természetfotó a mai Szekszárdról. A harmadik réteg a mai Szekszárdot ábrázoló fotók hátlapján olvasható, Mészöly Miklós írásokból kiemelt, a konvencionális képaláírásokat helyettesítő, eligazító jellegű, a kép témáját megjelölő szókapcsolat, kifejezés, idézet.

Az öt frontális, a hat nem profilban ábrázoló arckép és az egyetlen, az írót hátulról, táji (szőlőhegyi) környezetben bemutató kép az idős, érett írót idézi meg. Haja hófehér, arcát mély árkok barázdálják, szeme sarkából küllősen futnak szét a ráncok. Tekintete figyelő, tűnődő, várakozó. Az épület- és tárgyfotók a Mészöly műveiben szereplő épületeket (a gimnáziumot, a kórházkápolnát, egy présházat, a fürdőházat), tárgyakat (a barokk Szent Sebestyén-szobrot, a kálváriát, a Garay-szobrot) és a természeti környezetet (a szurdikokat, a Porkoláb-völgy szőlőit) idézik. Mind olyan motívum, amellyel Mészöly írásaiban találkozunk.

Móser Zoltán a mappa hátsó „fülén” olvasható vallomásában elmondja, hogy több mozzanat is Mészöly Miklós tisztelőjévé és hívévé tette. Az egyik a közös szülőföld élménye, bár huszonöt év eltéréssel, de egy helyen születtek. A másik korai olvasmányélménye: az először 1968-ban megjelent Saulust jól ismerte. A harmadik Jékely Zoltán intése, aki a hozzá éppen betoppanó Mészöly Miklósra mutatott: „Itt van egy nagy vad, ezt fényképezd le!”

Móser - mint mondja - idővel többszáz képet készített Mészölyről. A mappát akár kísérletnek, az album előképének, vázlatának tekinthetjük. Amit ott eltervezett, fölvázolt, azt itt kibonthatta, megvalósíthatta. A mappa a portréfotókkal inkább az író arcképét állította előtérbe, az album Mészöly emberi és természeti környezetét, Szekszárdot, Kisoroszit, az erdélyi tájat, a társat, kapcsolatát feleségével hangsúlyozta. A mappa szerkezete egyszerű, könnyen áttekinthető. Az album kompozíciója, fölépítése külön feladatot rótt a fotográfusra és a könyv szerkesztőjére, Szilárd Gabriellára.

Az album címe: Mészöly Miklós arcai, tárgyai, tájai. Szerkezete igényes, összetett, de jól áttekinthető. Az „anyag” eredete itt is különböző: szöveg és kép együttese, találkozása, párbeszéde. A szövegek három félék: vannak Mészöly Miklóstól származó, korábbi eredetű hosszabb idézetek és rövid „képaláírások”; vannak a képekhez fűzött, Polcz Alaintől származó friss szövegek; és vannak Móser Zoltán által fogalmazott rövid magyarázatok. A szövegek közül főként Polcz Alain eredeti, csak itt ol-