Új Dunatáj, 2009 (14. évfolyam, 1-4. szám)

2009 / 2-3. szám - Kurucz Rózsa: A pedagógusképzés jelenléte és európai tradíciói Tolna megyében

Kurucz Rózsa • Tanulmány

91

velés és elemi nevelés legfőbb alapelveivel. A Tolnán végzett növendékek az ország 17 vármegyéjében alapítottak és vezettek intézeteket. A tanítványok közül többen írók, költők lettek és mindig szívesen emlékeztek írásaikban Tolna megyére. E korszak legtermékenyebb gyermekvers írója, Lukács Pál volt, aki 1838-ban elsőként kapott Tolnán óvói bizonyítványt. 1844-ben Pesten megjelenő „Dunántúli Hölgyecske” című kötetében így írt Tolna megyéről.

Tolna megye (részlet)

„Fenn dobog kebelünk Édes örömünkben,

Ha szét tekintendünk E jeles megyében:

A hol nem csak dohány Bor, repcze termesztés,

Selyem bogarak-ért Eperfa tenyésztés Virul; de mi főbb! - a Nevelés’ szent fája Fiait mosolygó Bimbókkal kínálja.

Gyönkön, Szent Lőrinczen Tolnán és Szegzárdon Friss múzsák zsibongnak Télen úgy mint nyáron.”26

A tolnai óvóképző és példányintézet Pestre helyezése után 1843-1951-ig nem képeztek óvókat Tolna megyében.

A Dombóvári Szent Orsolya-rendi Katolikus Tanítónőképző ♦ (1927-1948)

A Tolna megyei pedagógusképzés történetében jelentős fordulatot jelentett az 1927- ben Dombóváron létesített öt évfolyamos Szent Orsolya-rendi Katolikus Tanítónőképző megnyitása.

Aló. században több katolikus női szerzetesközösség is létesült, amelynek tagjai nőneveléssel foglalkoztak. Közéjük tartozott az Angéla Merici (1470-1540) által 1535- ben Bresciában alapított - és a IV. században vértanú halált halt ír királylányról Szent