Új Dunatáj, 2009 (14. évfolyam, 1-4. szám)
2009 / 2-3. szám - Kurucz Rózsa: A pedagógusképzés jelenléte és európai tradíciói Tolna megyében
92 Űj Dunatáj • 2009. OKTÓBER Orsolyáról elnevezett - Szent-Orsolya-rend is.27 Angela Merici a nevelést tartotta legfontosabb feladatának. Pedagógia nézetei mintául szolgáltak a katolikus tanítóknak évszázadokon át, egész Európában. Az „orsolyiták” Ausztriából érkeztek Magyarországra a XVII. században. 1676- ban Pozsonyban, majd Kassán telepedtek le. Később Nagyszombatban (1726), Győrben (1726), Sopronban (1747), majd számos magyar városban nyitottak iskolákat. Offenmüller Zsigmond dombóvári plébános és Padi József hercegi felügyelő személyes közbenjárására és felkérésére telepedtek le a 20. század elején Dombóváron, hogy felvállalják a lányok nevelését és oktatását. Az iskola létesítésének feltételeit herceg Esterházy Miklós teremtette meg, 1903-ban írt alapítólevelével, amelyben: „A Római Hitközségnek adományozta a volt Szent László téri 21-22. szám alatti 3778 négyszögöl telkét, a rajta lévő épületekkel együtt, azzal a feltétellel, hogy azt kimondottan katolikus jellegű iskola céljaira használhatja fel’.’2* A lakosság száma a vasútépítés miatt Dombóváron megháromszorozódott - 1880-1920-ig 2700 főről 8614 főre emelkedett - ezért új iskolák megnyitására volt szükség. Az orsolyiták által Dombóváron működtetett intézetek: 1915-től polgári leányiskola, 1915-től női kereskedelmi szaktanfolyam, 1920-tól elemi leányiskola, 1925-től nőipariskola és 1927-től tanítónőképző intézet. Az 1927. szeptember 14-én ünnepélyes keretek között megnyíló Szent-Orsolya-rendi Tanítónőképzőhe 44 növendék nyert felvételt. 1927-ben felépült az internátus és a kápolna is. Az I. évfolyamot, a nőipariskolában helyezték el, de nyomban megindult a nem kis áldozatvállalással járó építkezés, hogy az intézet mielőbb önálló épületbe kerülhessen. Az iskola első igazgatója és titkára: Cieleszky M. Agneta lett. 1928. novemberében átadták az új kétemeletes épületet a tanítónőképzés számára, melyben 13 tanterem és 4 zeneszóba is elhelyezést nyert. 1929/30-ban meglátogatta az intézmény-együttest Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter. 1930/31-ben, majd 1931/32-ben-megnyílt a gyakorlóiskola I-VI. osztálya. A művészeti nevelés már az 1931/32-es tanévtől kiemelt szerepet kapott. Nagy hangsúlyt fektettek a hazaszeretet ápolására, a testi nevelésre, az egészség fenntartására. Ajellemes, kötelességtudó, erkölcsös, jó modorú főként hivatásukért lelkesedni tudó tanítónők nevelése29 volt az intézmény fő célkitűzése. 1931-ben uszodát létesítettek, tornacsarnok épült, máj d elkészült egy nagy sportpálya is mely télen jégpályaként funkcionált.30 1932-ben megalakult a Kanizsai Dóra Sportkör, torna, atlétika, játék, tenisz, úszás, korcsolyázás, kosárlabda szakosztállyal.