Új Dunatáj, 2009 (14. évfolyam, 1-4. szám)
2009 / 2-3. szám - Kurucz Rózsa: A pedagógusképzés jelenléte és európai tradíciói Tolna megyében
90 Új Dunatáj • 2009. október A példányintézet felszerelései közül egyedülálló volt Európában a gyerekek egészséges életmódját, testgyakorlását, játékát biztosító „gépelyek” (testgyakorló eszközök) felállítása. A Terjesztő Egyesület javaslatára Magyarországon - intézményben elsőként - az óvóképző és példányintézet udvarán rendezték be a kisgyermekek és a növendékek számára az első játék- és tornateret. (Kezdetben 7 eszközzel). Korabeli leírásokból tudjuk, hogy a tolnai intézet: az egészséges fejlődést elősegítő tárgyi kultúrájával, a szép, otthonos, funkcionális, gyermekméretű berendezéseivel, a differenciált munkára alkalmas tereivel, a tudomány és művészet főbb ágait tükröző belső világával, Európában egyedülálló modell volt. A neveléstudomány, az egészséges életmódra nevelés, a lélektan, a „szív és elme-táplálékul” szolgáló művészetek: a zene, az irodalom, képzőművészet, s a természettudomány álltak az első magyar óvodapedagógia nevelési rendszerének centrumában. Elemeit: „a testi nevelés, a szívképzés, az értelemfejtés, a nemzeti érzet mívelése és némely műügyesség alkotta”.22 A képző- és példányintézet egyetlen állandó munkatársa kezdetben Wargha István igazgató volt. Ő állította össze a képzés anyagát, így a jelöltek a neveléstudományon kívül tanultak: „magyar nyelvtant, alaktudományt, számvetést, természetleírást- és tudományt, földleírást, történettudományt, gazdaság- s’ műtudományt.”23 Alapoktatás volt énekből és hegedülésből. Nem volt tantestület, Wargha István valamennyi tárgyat egyedül tanította - kivéve a hegedű oktatást. Ő irányította a példányintézetet (gyakorlóóvodát) is, s ő szervezte meg, hogy a képzés gyakorlati részeként a növendékek felváltva foglalkozhassanak a gyerekekkel. A szociális elvek is messzemenően érvényesültek. Bezerédj István, mint a tolnai fiókválasztmány elnöke, fokozatosan növelte a szociálisan rászoruló gyermekek számát a példányintézetben. 1840-ben az intézetbe járó 69 gyerek közül 32 fő kapott térítésmentességet.24 Az igazgató reggel 6 órától 8 óráig rendszeresen elméleti előadásokat tartott a növendékeknek, majd személyre szóló feladatokat, kérdéseket fogalmazott meg számukra a kisgyermeknevelés köréből, melyekre a jelöltek önálló dolgozatok formájában adták meg a választ.25 Nem rideg tanulóhely, hanem kísérleti, szellemi és gyakorlati műhely volt az első magyar óvóképző, ahol együtt munkálkodott az igazgató növendékeivel. Ennek az együttműködésnek a nyomán született meg az első magyar óvodapedagógia, a „Kisdedóvói Tudomány”. Az óvóképzés időtartamát 12 hónapban határozták meg, de nyitottak és rugalmasak voltak, s így egyesek ennél kevesebb időt, míg mások 23-27 hónapot is töltöttek a képzőben. 1837-1843-ig összesen 55 férfi növendék iratkozott be az intézetbe, s közülük 17 tanító a nyári szünetben, tanfolyami keretben ismerkedett a kisgyermekne-
