Új Dunatáj, 2009 (14. évfolyam, 1-4. szám)

2009 / 2-3. szám - Töttős Gábor - N. Horváth Béla: Milleniumi irodalmi gyűjtemény

52 Új Dunatáj • 2009. október Utoljára egyikük ráakad - a sírban. Ott valóban meg lehet találni az igazságot. És amikor egy kedves írótársam egy­szer, egy vidám órában, családom körében felszólított, hogy írjam meg életem folyá­sát, úgy éreztem, hogy rejtelmes lelki szózat szólít: mondj el mindent, adj számot ál­maidról és csalódásaidról és én lelki buzgalommal nyúltam a tollhoz, hogy előadjam azt az igazságot, amely lelkem sírjába van temetve. Mert oda rejtettem, s azt hittem, magammal viszem az örök hallgatás országába. De érzem, hogy nem lehet. Hallgatok hát a diktáló szóra és - emlékezem. Emlékezzünk régiekről... Bizony már régiek azok mind, akikről mesém szól. Lesz benne víg és szomorú, ríkató és kacagtató egyaránt. Csak ne bíráljátok, - a szív­nek írtam ezeket és nem a kritikának!

Next

/
Thumbnails
Contents