Új Dunatáj, 2009 (14. évfolyam, 1-4. szám)
2009 / 2-3. szám - Várady Zoltán: Tolna megye rövid története az államalapítástól a Rákóczi-szabadságharc végéig
14 Űj Dunatáj • 2009. OKTÓBER megjelentek a környéken, először Koppányban majd Andocson tartott székhelyükről kiindulva. A koppányi és simontornyai szandzsák lassú hanyatlása mellett örömteli tény volt a Duna-menti területek fejlődése, amelynek az utolsó nagy hadjáratok vetettek véget. 1663-ban Köprülü Ahmed nagyvezír csapatai újra erre tartottak az ország északi területeire igyekezve. A magyar csapatok udvar általi 1672-es szétzüllesztése és szélnek eresztése a rablóbandák megszaporodását eredményezte, ismét növelve a lakosság szenvedéseit. Kara Musztafa 1683. évi nagy felvonulása Bécs ostromához a császáriak, a tatárok és a Thököly-kurucok váltakozó jelenlétével és rablásaival járt együtt. 1686- ban Buda védelméhez mozgósították erejüket a törökök, szintén Tolna megyén áthaladva. Ez év őszén pedig már a császári felszabadító hadsereg érkezett területünkre. Miksa Emánuel bajor választófejedelem csapatai a Duna-menti hadiúton haladtak előre, közben Bádeni Lajos egységei Simontornya, Pincehely, Tamási és Dombóvár várát foglalták vissza. 1687- ben a megmaradt lakosság nyomora, a helységek pusztulása teljes adóelengedést tett szükségessé. Az 1699-ig tartó felszabadító háború még további szenvedésekkel járt együtt, miközben elkezdődhetett a vármegyei szervezet újjáalakítása is. 1687 és 1697 között a kamarai adminisztráció helyi hivatalai látták el a közigazgatási tevékenységet. 1699. szeptember 1-jei dátummal I. Lipót király kiadatta a vármegye új címerét és pecsétjét engedélyező oklevelet. Az új megyei pecsétről kiállított oklevél közzétételére az 1700. januári közgyűlésen került sor. Az új címer- és pecséthasználati engedély kiadása egyúttal a török utáni idők első konszolidációs szakaszának eredményességét jelzi, amelynek során működni kezdett a vármegye apparátusa, s a különböző pozíciók betöltésére sikerült megtalálni a megfelelő embereket. A kamarai adminisztráció helyi hivatalai, a harmincadhivatalok és kamarai tiszttartóságok, a postahivatalok szakemberei és a császári helyőrségek tisztjei közül verbuválódtak a vármegyei önkormányzat tisztségviselői. 1699-re kialakult a vármegye működési rendje, véglegesült a hivatalnoki kar. A főispáni funkciót 1689 óta Radonay Mátyás Ignác kinevezett pécsi püspök töltötte be. Tőle indult a törekvés, hogy a Tolna megyei főispáni címet a mindenkori pécsi püspök töltse be.
