Új Dunatáj, 2008 (13. évfolyam, 1-4. szám)
2008 / 1. szám - Sipos Lajos: Babits Mihály tanulmányai,esszéi - Jankovics József válogatásában
Sipos Lajos • Babits Mihály tanulmányai, esszéi 79 Sipos Lajos BABITS MIHÁLY TANULMÁNYAI, ESSZÉI - JANKOVICS JÓZSEF VÁLOGATÁSÁBAN -A 2005-ben a Kortárs Kiadónál megjelent Tanulmányok, esszék című Babits-kötet nagy ünnepe a recepciónak. Kiváló alkalom arra, hogy a Magyar Remekírók Új Folyamának végleges arculatot adjon, példát kínáljon a reménybeli következő kötetnek. És izgalmas, nagyszerű olvasmány minden olvasónak. A kötet nem kronologikus válogatást ad az életműből. A filozófusnak, esetleg pszichológusnak készülő, filozófiai érdeklődését élete végéig megőrző, a maga pozícióját kritikusként és irodalomtörténészként is értelmező költő és műfordító szellemi gazdagodásának dokumentuma ez a kötet; annak a személyiségnek az árnyalt, pontos és magasságokba repítő portréja, aki - az első világháború hatására, együtt a német expresszionistákkal, az orosz futuristákkal és másokkal, például Thomas Mann-nal - „az egyéni síkról közösségi síkra” tért, s személyes ambíciói és adottságai ellenére „a szellemi élet szervezője” lett, az 1930-as évektől pedig megújította az esszé-műfajt, melyet elválasztott „a szaktudománytól, politikai gyakorlattól, közvetlen társadalmi praxistól”, amint Poszler György írta, s az énkifejezés és önmegértés olyan formájává fejlesztette, melyben megjelennek az ember ontológiai kétségei, a magyarság sorskérdései és a háború felé tartó világ problémái. Az öt részre tagolt könyvben a legfontosabbnak ítélt tanulmányokból bontakozik ki az olvasó előtt a filozófus költő, a világirodalom olvasója, a magyar irodalom értelmezője és kritikusa, az ország és a világ kérdéseiben véleményt formáló etikus és autentikus ember, az egyéni és társadalmi életfordulóira visszaemlékező költő. A kötetet az Örökkék ég a felhők mögött című a mindenféle politikai azonosulási kényszert elutasító költő esszéisztikus prózaverse és az 1939 februárjában készült, az életére visszatekintő nagybeteg ember Curriculum vitae-je fogja keretbe. Az önálló irodalmi alkotásként is olvasható műegész felütése és zárlata a kanti abszolút erkölcs normarendszere szerint a világkultúra valószínűtlen tágasságában élő Babitsot mutatja fel az olvasónak. Az egyetemista költő harmadévesen jött rá, hogy a „részletekbe vesző” tanulmányainak „mélyebb filozófiai alapot” kell adnia, s ekkor kezdte tanulmányozni „a filozófia történetét” (írta a szakvizsgálati folyamodáshoz kívánt önéletrajzában). Azonnal voltak kedvencei, Hume és Spinoza, olvasta Schopenhauert és a görögöket. Olvasmányainak célt igazában a Nyugat szerkesztője Osvát (és talán Fenyő Miksa) adott. A
