Új Dunatáj, 2008 (13. évfolyam, 1-4. szám)
2008 / 1. szám - Gesztesi Tamás: Gróf Széchenyi István és herceg Metternich Kelemen
64 Űj Dunatáj • 2008. március ky Ferencnek írott levelében). A Metternich által elmondott kenetes szavak ellenére Kossuth egyre terhesebbé válik a kormány számára. Metternich belátja, hogy bakot lőtt. Hogy jóvá tegye a dolgot, kikéri Széchenyi véleményét is, „Kossuth nagy antagonistájáét”. Széchenyi úgy felelt: a kormány nagy ostobaságot követett el ebben az ügyben. Az első Kossuth lefogása volt, ezzel vértanúvá avatta őt. A második: hogy kibocsátotta. Harmadik, hogy hírlapot engedélyezett neki. A negyedik: nem várta be, hogy „kiábrándulás” következzék be, de a legkevésbé alkalmas időben elvette tőle. Állítólag a kancellár végül megkérdezte, hogy mi legyen a teendő, és a gróf a következőket mondta: „felhasználni, vagy felakasztani”. Ma ezek elhangzását semmi sem bizonyítja, de hogy ez felmerülhetett, jellemző a kialakult korhangulatra. A Kelet Népe folytatta támadásait Kossuth ellen, de ez a küzdelem vesztésre állt. Az udvar úgy gondolta, hogy Széchenyit kívánja támogatni Kossuth ellenében, egy magas kitüntetéssel, de ezt Metternich megakadályozta! Általános volt a vélemény, hogy ő ekkor már nem a harmincas évek nagy Széchenyije, hanem egy erősen aláásott idegzetű, megtört, népszerűságáben lehanyatlott ember. Bécsben már nem vették komolyan! Metternich gúnyolja ötleteit, javaslatait pedig „Stefferliádáknak” nevezi. Ugyanakkor kinevezi a Közlekedési Bizottság elnökének, és így a Helytartótanács tagjának. A Közlekedési Bizottság elnökeként három évig ténykedik. Ekkor indul meg a balatoni gőzhajózás, teljes gőzzel beindul a vasútépítés (a neves fiumei vasút kérdése ekkor kerül előtérbe). Utolsó nagy alkotása e minőségében a Tiszta-völgy rendezésének beindítása. De politikailag teljesen elmagányosodik. Sokat találkozik a kancellárral, de általános politikai kérdésekről már nem tudnak szót érteni. Széchenyi számos helyen leírja, hogy ő a reformban látta a „mentőszert”, míg Metternich a régi rendszer makacs fenntartásában. „E felismerés miatt a gróf kedélye levert lesz.” „Rájön, hogy hiába vállalt hivatalt, csak minimális eredményt érhetett el, mert nem volt pénz, két garasos adótervét pedig az országgyűlésben a mágnások megbuktatták.” (Halász Imre) 1845-48. Erre az időszakra az ország forradalom felé való sodródása jellemző. Széchenyi felett a két nagy párt vitatkozott egymással, mindegyik a magáénak vallotta. „Az ó-conservatívok ama csökönöseit, Metternich vak imádóit, kik minden bajnak, s a következendő conflagrantátió okozóját, már kezdettől fogva az egy Széchenyiben látták- másrészt ama törpe minoritást, mely minden régivel szakadásra akarta vinni a dolgot, s Széchenyit, ha nem is haza árulónak, de a nemzeterő kifejtése egy nagy akadályának nézte.” „Széchenyi maga irtózva a két szélsőségtől, hol ide, hol oda húzódott... a konzervatívok között még kevésbé érezte otthonosnak magát, mint az ellenzékiek között.”
