Új Dunatáj, 2008 (13. évfolyam, 1-4. szám)
2008 / 1. szám - Fogarassy Miklós: Mészöly Miklós és Polcz Alaine
38 Új Dunatáj • 2008. március Fogarassy Miklós MÉSZÖLY MIKLÓS ÉS POLCZ ALAINE* Irodalmi kettős-portré A két kiváló, alkotó személy, akik nemrég igazi, megölelhető emberekként voltak velünk, immár szemmel nem látható pontokká enyészett. Mészöly Miklósnak kedvelt szava volt ez a pont, és vele együtt a pontosság. Márpedig a pontnak - ez esetben kettőspontnak - sem helye, sem kiterjedése. Alaine-től tanultam meg a gyászmunka fogalmát - hát tessék: a sötétben, semmiben próbálok támpontok felé tapogatózni. A szekszárdi Mészöly-emléknapok kezdeményezője és animátora sincs már jelen. Emléknapi előadásom kettejükről szól. Ami halálukkal megszakadt, más, szellemi dimenzióban, nekrológok, emlékkönyvek és lapszámok kezdték folytatni. A tovább vezető utat munkáik újabb, gondosan szerkesztett, elrendezett kötetei, feljegyzéseik, leveleik kiadásai,a Mészöly Miklósról és Polcz Alainről szóló cikkek, tanulmányok és a hospice tevékenysége jelölik majd. Meg a kultusz, ami a kultúránk, értékőrző emlékezésünk része. Ebben ők maradnak a protagonisták; a mellékszerepekben: irodalmárok, muzeológusok, a lélektan, a lelki egészségügy, a tanatológia szakemberei, és természetesen olvasóik, külön-külön és vegyest. Előadásom is vegyes. Kettős portrét, pályarajzot és néhány szöveg elemzését igyekszem összerakni a fogalom eredeti értelme szerint - esszéként, próbálkozásként. A személyest sem palástolva, tétova kanyarokat is téve igyekszem életük, munkáik tényeiből kiindulni, óvatos következtetésekre jutni. Emlékbeszédem a kettős szellemi hagyaték, a kétféle élethivatás és az eltérő irodalmi művek párhuzamos, de egymást is metsző vonalait keresi. Tapintattal; kivételes, alkotó, inspirativ emberekről szólok, akikhez több mint negyven éves barátság is kapcsolt. Ez a diptichon egy páros portré. Kerüljenek mégis külön-külön keretbe, melyeket sarokvasak kapcsolnak össze. Ha megmozdítjuk a táblákat, talán még a csikordulás is hallható. Szükséges a képek önálló keretezése: a maguk nemében - elsődleges értelemben, férfi és női «embeliségükben - igen autonóm valakik voltak. Felettébb önálló - megkockáztatom: eltérő természetűén makacs - individuumok. Ugyanakkor, házasságuk kezdeteitől fogva - a világ szemében - legendásan vonzó, roppant megnyerő (nehéz a szép jelzőt kikerülni) emberpárt alkottak. Nem volt könnyű ez a szerep. Sőt, zavarba is hozhatta az embert, mert van benne valami ártatlan disszimuláció, valami akaratlan megtévesztő hatás, amiről ők persze nem tehettek. Hiszen * A 2008. január 19-én a Mészöly Miklós emléknapon elhangzott előadás szövege
