Új Dunatáj, 2008 (13. évfolyam, 1-4. szám)
2008 / 1. szám - Kassai György: Tanulmány
26 Üj Dunatáj • 2008. március Une seule fois, un des palais Gabriel me fit arréter longuement: Egyetlen egyszer álltam meg sokáig az egyik Gabriel-palota előtt. Illyés a tárgyilagosság, az elbeszélő személytől való távolságtartás érdekében gyakran fordul sajátosan magyar szerkezetekhez is. Ilyenek az igéből -ás/-és-sel, vagy -ság/-ség-gel képzett főnevek, továbbá a főnévi igenevekből képzett, birtokos és esetraggal ellátott szavak, amelyek egész mondatokat takaríthatnak meg: „Idesiettünkben” (Beatrice apródjai, 423) sűrítés = mialatt idesiettünk „Az emberi szenvedés elmulaszthatósága” (Beatrice apródjai, 440)= az, hogy az emberi szenvedés elmúlhat „Csaknem összezördiiléses baráti-pajtási vita” (Beatrice apródjai, 460) = a vita során csaknem összezördültek „Legorombítottság” (Beatrice apródjai, 471)= úgy érezte, hogy gorombaságokat vágtak a fejéhez „Betegsége komolyodásakor” (Beatrice apródjai, 506)= mikor betegsége komolyabbá vált „És látva arcemelésemet erre a váratlan tegezésre” (Beatrice apródjai, 56) = látva, hogy e váratlan tegezésre felemelem az arcomat. A vasutas menye dugta be rövid szétpillantásra az arcát. A távolságtartás egyik lényeges eszköze a sűrítés. Különösen alkalmasak erre azok az összevonások, amelyek egy bővítéssel ellátott főnevet alakítanak át melléknévvé „A jövőmentő Deák” (Beatrice apródjai, 460) Vagy gondoljunk az olyan szokatlan és szótárakban nem nyilvántartott sűrítésekre, amelyekre Illyés prózájában és költészetében egyaránt lépten-nyomon, rábukkanunk. Például: Becsaphatóságunk = az, hogy minket he lehet csapni, megmagvasodik, kendersodormány, késleltetettség, stb. Mindezek az eljárások egy bizonyos felülnézetet tesznek lehetővé, a beszélő mintegy a jelenségek fölé emelkedve azoknak csak a lényegét észleli. A francia klasszicizmusnak egy másik jellegzetesége a mértékletesség, a szélsőségek kerülése, az arany középút. Ez Illyés stílusát is jellemzi, és mivel a stílus maga az ember, Illyés sajátos vérmérsékletének is egyik alkotó eleme. Gondoljunk arra a Németh Andor által idézett párbeszédre, amelynek során József Attila saját magát Petőfihez Illyést pedig Aranyhoz hasonlítja. De elegendő egy-két Illyés-verset elővenni ahhoz, hogy kidomborodjék ez az egyensúlyt kereső, az ellentétek elsimítását célzó törekvés. Ilyen pl. a költészetében oly gyakori hídmotívum (Hidi vásár, Hídon).