Új Dunatáj, 2008 (13. évfolyam, 1-4. szám)
2008 / 2-3. szám - Buda Attila: "Nyugtalan oroszlánok állatkertje a világ" - keret és keretezett viszonya Babits Mihály Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom című regényében
Buda Attila • „Nyugtalan oroszlánok állatkertje a világ’ 61 * * * A keret és a kikerülhetetlen történelmi valóság találkozása után álljon itt befejezésül egy másik példa a keret és a szövegvalóság egybekapcsolódására is. „Ez a történet nem jegyez föl mindent” - így szól az első jegyzet első mondata. A mutató névmás azonnal egymáshoz rendeli a regény két, keletkezési idejét tekintve egymástól elváló rétegét: a keretben például a narrátor csupán jelzi Schulberg felolvasásának bizonyos részleteit,16 a hosszabb betétben viszont a feljegyzés hiányait, ezek - csak kiragadva - Schulbergnek a légbarlangokról adott részletes leírása,17 Kamuthynénak az állatokkal együtt érző szavaihoz fűzött helyeslése,18 Kamuthy úr egyes monológjai19 közben válnak világossá, a hiányjelző helyek formailag szabad függő beszédek és szabadon folyó párbeszédek közé ékelődnek. Ellentmondásos, több bizonytalanságot hordozó, részletesen kibontandó értelmezői játék figyelhető meg a Schulberg által olvasott, majd Kamuthynénak kölcsönzött könyv többszöri említése közben. Ez az életrajz előkerül mind a keretben, mind a betétben. Schulberg légbarlangbeli olvasmánya nem hadikönyv, nem az Örök Harc korából való hadiszemét, hanem háborúelőtti irodalom. Az első jegyzetből kiderül, hogy egy tudós regényes életrajzáról van szó, aki az élet titkát akarja ellesni, s az evvel kapcsolatos szövegrészek A Világ Teremtése című novellából - amely ezáltal felruházódik a könyv attribútumaival - vannak átemelve.20 Viszont a keret szövege az életrajzban zsurnalisztikus részeket, riportokat is jelez, amelyek a novellában egyáltalán nem találhatók, legfeljebb valami ilyesmi szerepet betöltő párbeszédek. A végleges változat keretében Schulberg és Kamuthyné is kommentálják a tudós szavait, s az életrajz egyes eseményeit; utóbbi gyermek volt még, amikor az üstökös csóvája magával ragadta az űrbe a Kis Földet. Harminc év múlva azonban az üstökös visszatért, mint az Örök Harc korszakának bevezetője. A tudós elveszett a háborúban, a könyv szerzője kívülállóként tárgyalja az ő történetét. A második jegyzetben az áll, hogy „A Kis Föld ismertetése kiesik Kamuthyék történetének vonalából.” Ezért itt, a keretben olvashatók idézőjelben az avval kapcsolatos legfontosabb ismeretek. Csakhogy ez a néhány lap „lehetőleg szószerinti fordításban” áll itt, s ettől a megjegyzéstől a könyv nyelvi és nemzeti hovatartozása is igen képlékennyé válik A könyvből vett részletek „leírását adják egy látogatásnak, melyet a könyv szerzője más előkelő vendégek kíséretében a nagy experimentum céljaira fönntartott területen tett, s melyről a személyes élmény emlékét őrizte’.’ A könyv szerzője azok között van, akik a tisztet és a tudóst elkísérték a Gömbhöz s ott hallgatják a szavait, ez az idézet A Világ Teremtése című novellából való. Evvel azonban a könyv szerzője belép teremtett alakjainak világába. A következő feljegyzéseket már az asszisztens készíti, aki feltételezhetően nem azo-
