Új Dunatáj, 2008 (13. évfolyam, 1-4. szám)

2008 / 2-3. szám - Buda Attila: "Nyugtalan oroszlánok állatkertje a világ" - keret és keretezett viszonya Babits Mihály Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom című regényében

62

Új Dunatáj • 2008. szeptember

nos a szerzővel, ám, amit a keret tartalmaz, részlet A Világ Teremtése című novellából, vagyis a korábban könyvjellemzőkkel felruházott tárggyal. Ráadásul az utolsó jegyzetben, amelyben Schulberg fogságában a tudós megfigyelésének tárgyává lesz, a narrátor magához ragadja a szót, s világosan megkülönbözteti egymástól az író által az Örök Harc társadalmáról összegyűjtött feljegyzéseit, valamint Schulberg (és más szereplők), illetve a Kis Föld alkotójának jegyzeteit.21 Megsokszorozódik ezáltal a látszatra egységes alkotói magatartás, és bizonytalan lebegésben próbál leírni/tükrözni egy igen bizonytalan valóságot.

* * *

Babits Mihály a háborút, az ölést, a személyes és a politikai erőszak minden formáját egész életében elutasította, Fiatal katona című versétől kezdve élete végéig felfedezhető műveiben ez a tematikus szál. De nem volt naiv, soha nem törekedett az erőszak erő általi megszüntetésére, beérte volna az értelem általi meghaladásával. Számára a Hebbel által felállított - és Lukács Györgytől módosított22 - tétel: „és hogyha Isten közém és a nekem rendelet tett közé a bűnt helyezte volna - ki vagyok én, hogy ez alól magamat kivonhatnám?” sem választást, sem elfogadást nem kívánt, mert felfogásában az Isten által rendelt bűn tételezése kizárólag emberi konstrukcióként létezett. Az általa is igényelt és szükségesnek tartott, tághatárú civilizációs/kulturális változások nem kívánták a társadalom leigázását, mert bár a közösségre, a nemzetre figyelt ugyan, de az emberről gondolkodott. Tudta, hogy minden csak a személyiségből indulhat el, evvel kapcsolatos kételyeinek, anticipációinak egyik állomása az Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom című látomása. S korábbi regényeit is - nem vulgarizálva ezek tartalmi és formai sajátosságaikat - amelyekben az emberi személyiség megjelenése (A gólyakalifa), tartalma (Tímár Virgil fia), a modernizmus (Kártyavár) és a hagyomány (Halálfiai) állnak a középpontban, az elefántcsonttoronyba száműzött költő hasonlóképpen feleletül szánta. Igaz, más válaszokkal és másként, mint azt kívánták volna tőle.

Jegyzetek

1 Babits líráját és prózáját tulajdonképpen már maga Kosztolányi is elválasztotta egymástól, 1.: Kosztolányi Dezső - Babits Mihálynak; Budapest, 1908. február ? = Babits Mihály levelezése, 1907-1909. (Sajtó alá rend.: Szőke Mária.) Bp., 2005, Akadémiai. 78. p. A levélben nincs említve, de február 9-én jelent meg a Szeged és Vidéke oldalain Babits első novellája, az Este az utcasarkon című. Amennyiben ezt küldte el, nem csoda, hogy ellenérzést (elhallgatást) váltott ki az akkor már novelláskötettel (Boszorkányos esték) is jelentkezett Kosztolányiban, az általa írt prózától elütő vallomásossággal és az olvasót a szövegbe bevonó fogásával.

2 Elsősorban Kassák Lajosnak és Szabó Dezsőnek a Halálfiai című regényről írt bírálatáról, illetve pamfletjéről van szó, amelyek egyes megállapításai előítéletként rögzültek a recepcióban. L.: KASSÁK Lajos; Babits: Halálfiai. = Századunk, 1927.9/511-517. p.; SZABÓ Dezső: Filozopter az irodalomban. Babits Mihály: Halálfiai. Bp., 1929, Boór. 47 p.

3 „Babitsról is tudjuk, hogy bár költő volt, azért a tanulmányai is kiválóak, ami mondjuk a szépprózájára már nem igaz.”= RÁBA György: Még tudom feketíteni apapírt. = A Magyar Írószövetség Tájékoztatója, 2008. 1/5. p. (Idézhetnénk