Új Dunatáj, 2007 (12. évfolyam, 1-4. szám)
2007 / 1. szám - Patonai Ágnes: Nascuntur poetae, fiunt oratores
Patonai Ágnes • Nascuntur poetae, fiunt oratores 89 haladó reduplicatio, vagyis a gradatio alakzata: „Ha mocsárok nem volnának, hát nád hol teremne? Ha nád nem teremne, hát a szegény ember mivel nádazná a házát?” A metonímia is sokszor megtalálható, több szinten is érvényesül egyszerre: „A hölgy ruházatja még fehérebb lett a hótól. (...) Amint végigsiettek egyedül a városon, azt képzelte volna az ember, hogy két lélek bujdosik karöltve: az egyik fehér, a másik sötét, bús mind a kettő.” A regény Két földesúr című fejezete színlelt dicsérettel és álfeddéssel77 indul: az alsó falu lakosságának szorgalmát és nyugodt életét „fennhéjazási különcködés”-ként mutatja be az elbeszélő, míg a felső falu a Körös kiáradásakor „neptuni kegyben” részesül, amit lustaságával érdemel ki. Az alsó falu tulajdonképpeni dicsőítéséhez tartozik a Szilárdyak kastélyának régisége: „ötvenkét évig lakott e házban az öreg Szilárdy Mihály gróf”. Mivel a településeket ugyanazon szempontok alapján lehet dicsőíteni, mint az embereket,78 a származás-neveltetés-utód hármasának a falvak esetében a földesúrépítkezések, törvények-lakók felelnek meg. A regény során a Dömsödieket két nemzedéken keresztül gáncsolja az elbeszélő: Dömsödi János és fia, Péter származását („Ebben is benne volt a Dömsödi vér”), neveltetését (János tegezte apját, Péter az evéssel tölti minden idejét) és utódait is megismerjük a cselekmény folyamán (az apagyilkos Péter így Jánost jellemzi, míg őt magát erőszakkal fogant kisgyerek, aki szintén miatta hal meg). A Szilárdyaknál nem marad el a származás („azon szellemi képességek”, „mely a Szilárdy család minden tagjával - úgyszólván - vele született”) és a neveltetés (Leander külföldi utazásának) dicsérete, de Leander és Lilla gyermekeiről nem tudunk meg semmit. A Dömsödiek és a Szilárdyak jellemzéséhez is fontos kellék a külső: a Dömsödi-fiú lányos arca egyrészt éles ellentétet képez durva természetével, másrészt nyilvánvalóan nemkívánatos tulajdonság. Leander azonban „a római patrícius arcok” és a tipikus magyar vonások keveredésével büszkélkedhet, testi felépítése pedig nem pusztán férfiasság, hanem a benső szépség kisugárzása. Leandernél a szellemi tulajdonságok dicséretét is megtaláljuk, amely szintén összefügg a külsejével (magas homlok), és ami nemcsak értelmi képességet, hanem erkölcsi érzékenységet is jelent. Jókai negatív vagy pozitív hőseinek a kritika által eltúlzottnak, valószerűtlennek tartott jellemvonásai a gáncsolás vagy adott esetben a dicsőítés kellékeiként is értelmezhetők, és ebben az esetben a túlzás helyénvaló. A két család által hozott intézkedések (az egyik oldalon templom, iskola építése, a nyilvános büntetés eltörlése, a másikon kalodák és kocsmák) szorosan összefüggnek a szépség és a hasznosság dicsérhető meglétével. A felső falu csúnya, koszos, aránytalan. Az alsó szép, tiszta és rendezett. Az alsó falu a hasznosság követelményének nem csak a saját lakóit tekintve felel meg: Rónai elbeszéléséből megtudjuk, hogy éhínség idején segítettek
