Új Dunatáj, 2007 (12. évfolyam, 1-4. szám)
2007 / 1. szám - Gesztesi Enikő: A görög történetírás fejlődése Akusilaostól Hekataioson át Hérodotosig
Gesztesi Enikő • A görög történetírás fejlődése... 65 dékek elemzése nyomán Akusilaosnál láttuk, a korai történeti munkákban genealógiákat, a származás levezetését írták meg a szerzők. Hekataios harmadik műve, amelyből a legtöbb töredék maradt fenn, két címen ismert számunkra. Az egyik a Periodosgés, a másik pedig a Periégésis. Ez az alkotás a másik kettőnél nagyobb jelentőségű, mi több, elmondható, hogy e mű nyomán tartják Hekataiost a görög földrajz megalapítójának.21 A történelem és a földrajz e munkában szorosan összekapcsolódott, sőt minden bizonnyal a térkép és a most elemzés alá vont geológiai munka egymásra épült és kiegészítette egymást. A Periégésis két könyvből áll, az anyag felosztása a következőként képzelhető el: 1. Az első könyv Európát tárgyalta. 2. A második könyv Ázsiával foglalkozott, ide vonta a szerző Egyiptomot és Libyát is. Vizsgálódásunk nyomán eljutottunk ahhoz a ponthoz, hogy megtaláljuk, vajon milyen képet alakított ki Hekataios a világról, s hogy miképpen képzelte el a földrészek elhelyezkedését, hogyan határolta azokat, milyen folyókat, városokat ismert, s hogy a töredékek alapján kirajzolódik-e egy jól átgondolt és megismert települési rendszer. Egy valami bizonyos: Hekataios olyan művet alkotott, melyben leírta az egész Földet, ameddig csak ismerte, s egy térképet is csatolt mellé. A két földrész, Ázsia és Európa között a határt az ő felfogásában az északi Ókeanosból a Pontosba folyó Phasis alkotja. Egyiptom csak a Delta-vidéket jelenti Hekataios számára. A Nílus választja el egymástól szerinte Libyát és Ázsiát (illetve osztja Ázsiát kétfelé), ez a folyó pedig a déli Ókeanosból ered és a Földközi-tengerbe folyik: „A milétosi Hekataios azt mondja, hogy a Phasisból eljut az Ókeanosba, azután onnan a Nílusba, ahonnan a mi tengerünkbe.” (Fr.l8a). A Delta számára a Nílus ajándéka, hiszen annak hordaléka biztosítja számukra az életet. Homérostól veszi azt az elgondolást, hogy a Föld olyan tábla, mely körül köralakban folyik az Ókeanos. A Föld gömbalakjáról semmit sem tud. Térképén a Nílussal éppen szemben folyik a Duna, az Istros. Az Istros hasonlóan a Nílushoz két részre, egy nyugati és egy keleti részre vágja Európát. A Phasis folyó folyásának irányában a Fölközi- és a Fekete-tengerből keletkezik egy viziút, ami haránt irányban elválasztja Európát és Ázsiát. Mind az Indus, mind pedig az Istros kapcsolatban áll az Ókeanossal. Elképzelése alapján nyugaton a Gibraltári-szoroson keresztül érhető el az Ókeanos. A Föld külső része kopár és sivatagos; Hekataios az oikumenét, a lakott terület szélére helyezi a meseszerű népeket.22 Érdekes kérdés egy térkép megalko-
