Új Dunatáj, 2007 (12. évfolyam, 1-4. szám)
2007 / 1. szám - Gesztesi Enikő: A görög történetírás fejlődése Akusilaostól Hekataioson át Hérodotosig
66 Új Dunatáj • 2007. március tásánál, hogy meddig terjednek a földrészek, és hogy melyek a legtávolabbi népek, azaz meddig terjed a lakott föld. A Föld szélén Hekataios négy népet nevezett meg: délen Aithiópia lakói, nyugaton a kelták, északon a szkíták, keleten pedig az indiaiak laknak. Közülük leginkább a szkítákat ismerte, a legkevésbé pedig a keltákat. A Földkerekség keleten az Indusig volt ismert, amely folyó folyása Hérodotos információja szerint23 nyugat-kelet irányú volt. Először Eratosthenés adta meg az észak-déli folyásirányt.24 Az a törekvés tehát, hogy a Föld képét és elrendezését egy szabályos geometriai rendszerbe vonja, s ennek nyomán könnyen átláthatóvá, jól megszerkesztetté tegye a körülöttünk lévő világot, Hekataiosnál már erősen megfigyelhető. Hérodotos kritizálja a milétosi geometriai sematizálását: a Föld felszíne szerinte nem lehet anynyira szabályos, mintha körzővel rajzolták volna. Művének néhány részében azonban mégis használja ennek a sematizmusnak az elemeit, például a szkíták országát négyszögletűnek írja le, melyből két oldal a tengerrel határos, a másik kettő a szárazföldön található. Ha a szkíták országának nála olvasható leírása25 nem Hekataioson alapul, akkor legalábbis az ő módszerének hatását mutatja. Hérodotos az ellen tiltakozott, hogy a Föld felszínét a korábbi írók egy túlságosan egyszerű geometriai formához hasonlítják, valamint hogy két egyenlő egységre osztják azt, azonban ő is kényelmesnek tartja, s nem tud elszakadni attól, hogy országokat geometriai formákkal írjon le (hol négyszöggel, hol trapézzel, hol pedig háromszöggel). A Föld leírása kapcsán még egy érdekes adalék: ismeri Hekataios egy tengeri körutazás útvonalát is, illetve a Föld leírása nála egy ilyen útvonalon alapul. Ez az út Gibraltártól indulva a Földközi-és a Fekete-tenger mentén kelet felé a Phasis folyóhoz vezet, majd visszafelé a déli parton halad nyugati irányban. A Hekataios Periégésiséből fennmaradt töredékek viszonylagosan nagy száma (Jacoby Fr.36-369) arra engedne következtetni, hogy a történetíró alkotása ókori mércével nézve igen jelentős alkotás. A töredékek földrajzi adatokat tartalmaznak, leginkább települések és városok elnevezését, valamint azok elhelyezkedését határozzák meg. A periégésisek általában nyugat-kelet irányban haladtak. Jacoby26 a fragmentumokat és a testimoniumokat összegyűjtő munkájában is igyekszik ezt a tematikát követni. Először az Európé fragmentumait gyűjti össze (Fr.37-194), majd pedig az Asié töredékeit (Fr. 195-369). Az első könyv töredékekeit a következő logikus láncolatra fűzi fel Jacoby. Elindul Héraklés oszlopaitól, a mai Spanyolország partjaitól (Fr.38-52), azután az órajárás irányának megfelelően a partvonal mentén halad, először a partmenti sáv adatait adva meg, majd pedig a belső területekét. A következő terület a liguroké és a keltáké (Fr.53-58), majd Itáliának és környékének lakóiról beszél, sorrendben először a Tyrrhén- tenger partja és szigetei (Fr.59-60), ezután pedig gyors
