Új Dunatáj, 2007 (12. évfolyam, 1-4. szám)
2007 / 1. szám - Gesztesi Enikő: A görög történetírás fejlődése Akusilaostól Hekataioson át Hérodotosig
62 Új Dunatáj • 2007. március járó kötelezettségeket ellensúlyozta az a haszon, amelyet a lydiai gazdasági lehetőségek és kapcsolatok kihasználásával nyertek. A Birodalom kiterjedése nyomán óriási politikai és katonai hatalomra tettek szert a perzsák, amelynek birtokában jogosan vették át azt a mezopotámiai uralkodóknál már hirdetett célt, hogy a „világ négy tája” felett uralkodjanak. Kambysés halála után (Kr.e. 522) a Perzsa Birodalom válsága csak átmenetileg akadályozta e terv megvalósítását. Utóda, Dareios, uralmának megszilárdítása után folytatta elődei hódító politikáját. Kr.e. 513-ban Kisázsiából indulva benyomult Scythiába. A scythákat nem sikerült leigázniuk, Thrákia azonban a partmenti görög városokkal perzsa fennhatóság alá került, s így a perzsák még közelebb kerültek Görögországhoz. A szikra, amely a Hérodotos által megírt görög-perzsa háborút kirobbantotta, Ióniában pattant ki. A kisázsiai görögök elégedetlensége a perzsa fennhatósággal szemben egyre fokozódott. Persze a görög-perzsa ellentétnek a gazdaságinál sokkal súlyosabb politikai okai voltak. A kisázsiai görög polisok éppen a perzsa hódításkor, vagy legkésőbb a hódítást követő első évtizedekben gyors gazdasági fejlődésük nyomán elindulhattak volna egy szélesebb körű, vagy egy mérsékletesebb demokrácia megvalósítása felé. A nagykirály ennek elkerülése végett erőszakkal mindenütt tyrannosokat állított a kisázsiai görög városok élére. A perzsák bürokratikus intézkedéseivel azonban az iónok nem tudtak megbarátkozni. A növekvő feszültség Millétosban vezetett el a felkelés kirobbanásához. Aristagoras, Milétos tyrannosa, beavatkozott a naxosi belviszályokba azzal az elhatározással, hogy a szigetet a perzsák uralma alá hajtsa. A vállalkozás kudarcba fulladt. Aristagoras, félve a király kegyének elvesztésétől, átállt az ellenfél, a függetlenség híveinek táborába. A felkelés kezdetben sikerrel folyt, Aristagoras segítséget kért a görög városoktól, s Athén küldött is 20 hajót a felkelők támogatására. Ennek segítségével a lázadók Sardeisig jutottak, ott azonban a fellegvárat már nem tudták elfoglalni, és hamarosan vissza is vonultak. A szárazföldön azonban egyre inkább érvényesült a perzsa túlerő, s az elsősorban föníciai hajókból álló perzsa hajóhad Kr.e. 494-ben Ládé mellett tengeren is legyőzte a felkelőket. Ezután egymás után vették be az ión városokat. Milétosnak, Hekataios városának kegyetlen megtorlást kellett elszenvedni: lerombolták, lakosait pedig a birodalom belsejébe hurcolták. E város szülötte, és ennek a felkelésnek a résztvevője volt szerzőnk, Hekataios. Hekataios ión felkelésben mutatott szerepvállalásának bemutatása céljából Hérodotos művéhez kell nyúlni. Hérodotos (V 36) elbeszéli, hogy Aristagoras, amikor a naxosi sikertelen hadjárat után nem tudta, hogy mitévő legyen, azt az üzenetet kapta Susában tartózkodó apósától, Histiaiostól, hogy robbantson ki felkelést. Aristagoras
