Új Dunatáj, 2007 (12. évfolyam, 1-4. szám)
2007 / 1. szám - Gesztesi Enikő: A görög történetírás fejlődése Akusilaostól Hekataioson át Hérodotosig
Gesztesi Enikő • A görög történetírás fejlődése... 63 ekkor tanácskozásra ült össze párthíveivel együtt. A többiek mind egyetértettek azzal, hogy robbantsanak ki lázadást. Egyedül Hekataios tanácsolta, hogy ne indítsanak felkelést. Érvként pedig a perzsák királyának hatalmas birodalmát, illetve óriási hadierejét hozta fel. Mivel nem járt sikerrel, másodszorra már azt javasolta, hogy a Kroisos királytól kapott kincsből állítsanak fel hajóhadat, mert csak ennek birtokában tudják a tenger feletti hatalmat megszerezni és legyőzni a perzsákat. Fränkel14 joggal emeli ki szerzőnk politikai realitásérzékét, aki gyakorlati emberként felmérte államának hatalmi helyzetét, s jól látta azt is, hogy az ión görög városok szabadsága Ázsiában teljesen az Égei-tenger feletti uralom megszerzésén alapul. Sejthető, hogy az a javaslat, hogy kérjenek segítséget az anyaföldtől, szintén Hekataioshoz kapcsolható. Ez a leírás arra az elgondolásra vezet bennünket, hogy Hekataios a milétosi arisztokráciához tartozott, ha ilyen fontos politikai kérdésekben tanácskozási joga lehetett. Az ión felkelés során még kétszer találkozhatunk Hekataios politikai életben betöltött szerepének bemutatásával. Hérodotos (V 49) beszél arról, hogy Aristagoras Kleomenés uralkodása alatt ellátogatott Spártába. Amikor a király elé járult, egy bronztáblát tartott a kezében, melyre fel volt vésve az egész földkerekség képe, valamennyi tengerrel és folyóval együtt. Ez a tábla minden valószínűség szerint Hekataios világtérképe volt. Hekataios utolsó szerepvállalása a felkelés lezárásához kapcsolódik (V 124,125). Mikor Aristagoras már úgy érezte (Kr.e. 494), hogy a perzsákat nem lehet legyőzni, ismét összehívta híveit, s megtanácskozta velük a kialakult helyzetet. Hekataios ekkor ellenállt Aristagoras gyáva javaslatának, hogy ti. meneküljenek ki együtt Sardíniára vagy Myrkinosba, Thrákiába, s ott keressenek biztos menedéket maguknak. Ezzel szemben ő azt javasolja, hogy építsenek Léros szigetén erődöt15, hogy innen alkalomadtán visszatérhessenek Milétosba, onnan indulva vehessék be majd ismét a várost. Aristagoras ezt a javaslatot is visszautasította, s végül Thrákiába költözött, majd egy város ostroma során odaveszett. Az a tény, hogy Hekataios ilyen tanácsokat tudott adni, azt mutatja, hogy nem csupán a kortársai között rendelkezett kiemelkedő tudással Perzsia földrajzát, néprajzát és hatalmi eszközeit illetően, hanem a Perzsa Birodalom belső működését is ismerte. Tudta azt is, hogy a perzsáknak sok gondot fog okozni az ión városok megtartása, sőt azt is, hogy a perzsa hadsereg nem tudja majd megakadályozni az iónok elköltözését sem, hiszen nehézségeket okoz számukra hatalmuk mobilizálása. Mindenesetre Hekataiosnak a milétosi arisztokrácia tagjaként szerepe volt városa politikai életének irányításában, racionális elképzeléseit azonban Aristagorasék
