Új Dunatáj, 2007 (12. évfolyam, 1-4. szám)

2007 / 1. szám - Gesztesi Enikő: A görög történetírás fejlődése Akusilaostól Hekataioson át Hérodotosig

58

Űj Dunatáj • 2007. március

hogy tényleg ilyen negatív képet kell-e rajzolni az ión történetírókról, vagy közülük néhányan, különösen Hekataios, valami újat, maradandót alkottak-e.

* * *

A Kr.e. VI. századi görög irodalom történetének egyik sajátossága a világszemlélet gyors átalakulása, ami jól tükröződik az első görög nyelvű prózai munkákban. A világnézet változása a teológikus szemlélet visszaszorulását jelenti a VII. század végétől kezdődően. A mítoszfeldolgozás a hősi és az emberi történetek jelentőségének növekedésével párhuzamosan háttérbe szorult. Ebben játszott szerepe avatja Hekataiost a történettudomány alapítójává. Ennek a fordulatnak az előhírnöke Hekataios számára Akusilaos.

Szerzőnk, Akusilaos, argosi születésű. Születési időpontját, miként születési helyét sem ismerjük pontosan. A szakirodalomban nincs egyetértés az időpont tekintetében. Néhány testimonium és fragmentum7 segítségével azonban közelebbről is meghatározhatjuk szerzőnk korát. A régebbi munkák (Schwartz, Kordt, Jacoby és Vollgraff) a Kr.e. V. század első felére teszik életét, míg a későbbi kutatók (Gitti, Mazzarino, Tozzi) a Kr.e. VI. századra helyezik Akusilaost.

Érdekesek azok az adatok is, melyek Akusilaost a görög bölcsek közé sorolják. Clemens Alexandrinus alapján megállapítható, hogy már az ókorban egyesek Pherekydést, mások Akusilaost a hét görög bölcs közé sorolták. Diogenés Laertios8 szerint pedig vagy a hét, vagy a Hermippos9 szerinti 17 bölcs közé sorolható Akusilaos, s köztük all. helyre helyezi őt a szerző. Hermippos tehát tágabb határok közé helyezi az argosi létezését, azon tudósok közé, akik a városuk és népük iránt tanúsított ambíciójuk nyomán kerültek a bölcsek sorába.

A szakirodalomban teljes az egyetértés abban, hogy az athéni Pherekydés munkáját 490-ben publikálták. Philodémos, Strabón, az Iliast magyarázó T és Apollónios Rhodios az athéni Pherekydést megelőző mitikus hagyományba helyezi történészünket. Tehát Akusilaos biztosan a hét görög bölcs életének idején, az athéni Pherekydés és a perzsa háborúk előtt élt, kortársa a másik, a syrosi Pherekydésnek, aki munkáját 540 körül publikálta, némiképp megelőzve másik szerzőnket, a milétosi Hekataiost, aki 510 körül írja a Periégésist és 490 körül a Genealógiait. Akusilaos életét tehát, s ez az elfogadhatóbb magyarázat, valószínűleg még a VI. század második felére kell tennünk.

Szerzőnk munkájának koraiságára utalhat az is, hogy művében a teogónikus szemlélet uralkodik, a földrajzi adatok szinte teljesen hiányoznak. Mint majd a további elemzés kapcsán kiderül, Hekataios a földrajzi környezetre jobban figyel, és a későbbi logographus irodalomnak valamint a későbbi görög történetírásnak (pl. Hé-