Új Dunatáj, 2007 (12. évfolyam, 1-4. szám)
2007 / 1. szám - Gesztesi Enikő: A görög történetírás fejlődése Akusilaostól Hekataioson át Hérodotosig
Gesztesi Enikő • A görög történetírás fejlődése... 57 az analizáló-rendszerező szemlélet és a történelmi folyamat kritikai értékeléséhez, és ezzel együtt az igazi történetírás kialakulásához vezetett. A logographusokról fennmaradt legrészletesebb testimonium a már korábban részletesen elemzett Dionysios Halikarnasseus által megőrzött részlet Thukydidésről. Ebben a forrásban a korai görög történetírók közül igen sokat megnevez. Szerinte a Peloponnésosi háború (Kr.e. 431-404) előtt sok prózaíró élt, sok városban, így a samosi Eugeónt, a prokonnésosi Déiochost, a parosi Eudémost, a phygeléi Démoklést, a chalkédóni Amelésagorast, a milétosi Hekataiost és Kadmost, az argosi Akusilaost, a lampsakosi Charónt nevezi meg név szerint. Majd azok következnek, kik kevéssel a Peloponnésosi háború előtt éltek egészen Thukydidés koráig, a lesbosi Hellanikos, a sigeioni Damastés, a keosi Xenomédés, a syrosi Pherekydés, a lyd Xanthos és sokan mások. Az említett szerzők között vannak írók, akikről többet, s vannak, akikről kevesebbet tudunk. Épen ezért dolgozatom témájául két olyan szerzőt választottam, akiktől viszonylag sok töredék maradt fenn, Akusilaostól kevesebb, Hekataiostól már jelentősebb számú. Azt azonban bátran állíthatjuk, hogy a két logographus töredékeinek elemzésén át, különösen a jelentősebb számú hekataiosi fragmentumok vizsgálatán keresztül képet kaphatunk a korai görög történetírás jellegéről, sajátosságairól. Választ keresünk arra a kérdésre is, hogy a két logographus historiographusnak (azaz történetírónak) is nevezhető-e vagy sem. S még mielőtt belekezdenénk elemzésünkbe, érdemes Thukydidésnek azokat a sorait megkeresnünk, amelyben elődeiről beszél, a logographusokról.6 „Mindamellett mégsem fog tévedni az, aki a felhozott adatok alapján lényegében elfogadja az itt nyújtott áttekintést, s nem ad hitelt a költők mindent felnagyító és feldíszítő alkotásainak vagy a logographoszok elsősorban a közönség meghódítása s nem az igazság kiderítése végett alkotott elbeszéléseinek, amelyeknek igazságát nem lehet ellenőrizni, s amelyeket idő múltával anynyira átszőnek a mesék, hogy elvesztik hitelüket, hanem inkább az lesz a meggyőződése, hogy a tényeket, már amennyire a nagy időbeli távolság lehetővé tette, a legvilágosabb bizonyítékok alapján és kellő megalapozottsággal tártam fel.” E sorok alapján megállapíthatjuk, hogy Thukydidés a logograhusok közé sorolja Hérodotost és elődeit is, továbbá, hogy a tudományos történetírás szemszögéből nézve, s azzal szembeállítva nevezi logographusoknak a régebbi ión történetírókat. Kérdés,
