Új Dunatáj, 2007 (12. évfolyam, 1-4. szám)
2007 / 1. szám - Gesztesi Enikő: A görög történetírás fejlődése Akusilaostól Hekataioson át Hérodotosig
Gesztesi Enikő • A görög történetírás fejlődése... 55 eredetűek, a fejlődés szempontjából perdöntő időkben mégsem igázta le őket Kelet egyetlen régi birodalma sem. Ehhez járult a görög nép lelkialkata; a gazdag szellemi és művészi tehetség szerencsésen párosult az egészséges valóságérzékkel, illetve a fogékonysággal a rend és a mérték iránt. Az archaikus Görögországban mindez megteremtette a filozófiai és a tudományos gondolkodás és vizsgálódás csodálatos felvirágzásának feltételeit. A Kr.e. 550 körüli évekre tehető az az időszak, amikor az első filozófusok és irodalmi tehetségek az ésszerű gondolkodás, a racionalizmus eszközei segítségével, természetes okokkal próbálták magyarázni a világot. Dolgozatom célja éppen ennek az időszaknak, a korai görög történetírás jellemzőinek, a legkorábbi görög történetírók, a logographusok tevékenységének, írói munkásságuknak bemutatása. Szeretném bemutatni azt is, hogy milyen folyamat végén nevezhető Hérodotos a történetírás atyjának.-XA görög történetírás a tudományhoz hasonlóan ión eredetű, idegen országok és népek felfedezéséből alakult ki. Fejlődésének első fázisát a homérosi eposzok jelentik, amelyek igyekeznek a korai görög világot egységként ábrázolni, de a történelmi események magyarázatánál még a mondákra és a mítoszokra támaszkodtak. Ezt az epikus hagyományt folytatták a Kr.e. VI. században a logographusok, akik a gazdaságilag és kulturálisan felvirágzó kisázsiai ión görög városokban eleinte szóbeli előadásban, később írásos feljegyzésekben őrizték meg a történeti hagyományt. Bár Hérodotos óta a historiográfia tulajdonképpen történeti témákra koncentrált, a Földdel és a néprajzzal való kapcsolata sohasem tűnt el teljesen. Logographusok alatt a görög irodalomtörténet azokat a történetírókat érti, akik a Kr. e. VI-V. században éltek Görögország különböző területein. Iosephus Flavius szerint2 azok, akik történetírásra vállalkoztak (Kadmosra, Akusilaosra gondol, illetve azokra, akiket Akusilaos után kell időben elhelyezni), időben kevéssel a perzsák Hellas ellen indított támadása (Kr. e. 480/479) előtt éltek. Dionysios Halikarnasseus Thukydidésről írt munkájában3 meglepően hosszú leírást olvashatunk a logographusokat illetően. Hérodotos elődeinek tekinti őket, akik a Peloponnésosi háború előtt éltek egészen Thukydidés koráig. Kiemeli a szerzők hasonló írói céljait és tehetségét. Hangsúlyozza, hogy egyesek a görög, mások idegen népek történetét írták meg, s az adatokat népekre és városokra vonatkoztatva gyűjtötték össze, a helyi hagyományoknak megfelelően őrizték meg, s úgy adták közre, hogy abból semmit sem vettek el és semmit sem tettek hozzá. Alapvető céljuk az volt, hogy az egyes városokban, népeknél megmaradt emlékeket közismertté tegyék. Munkáikban mítoszok őrződtek meg. Legtöbbször mindannyian ugyanazt a stílust, az egyszerű, világos, témához
