Új Dunatáj, 2007 (12. évfolyam, 1-4. szám)
2007 / 1. szám - Boronkai Dóra: A dialógus retorikája
BORONKAI DÓRA • A DIALÓGUS RETORIKÁJA 51 (43) (Gyermeki nyögéssel.) Te. ..ez a seb most jobban fáj, mint az előbb... mégiscsak... (A Nő szó nélkül leteszi a kötést, feláll, nem néz a Férfira, bizonyára a könnyeivel küszködik. Kihúz egy fiókot, tablettát vesz elő, a kancsóból vizet önt a pohárba, némán odaviszi a Férfinak) (Szakonyi 1976b: 400) Az ELHALLGATÁS (APOSIOPESIS) MINT KIHAGYÁSON ALAPULÓ DIALÓGUSALAKZAT Az elhallgatás detrakciós alakzata a rekonstruálhatóság síkján különbözik leginkább az elliptikus szerkesztésű mondatoktól, melyek a szövegből vagy a szituációból kiegészítve teljes értékű nyilatkozattá válhatnak. Az aposiopesis replikái olyan megszakított vagy szándékosan félbehagyott nyilatkozatok, melyek intonációval is jelzett hiányossága csak a háttérismeretből, a kommunikátorok közös tudáskeretéből, az adott dologhoz kapcsolt tipikus és lehetséges információkból egészíthető ki, ezért informatív értékük a szerepviszonylatok és az érzelmi állapotok (44) reprezentálásában jelentős. A szándékolt elhallgatás a kognitív műveletek állandó kontrolláló szerepéről tanúskodik, betölthet emotiv-affektiv funkciót, és jelölheti a beszédjog átadásának szándékát, a beszélőváltás (forduló) helyét is. Az így rejtve maradt implicit jelentések a közös tudáskeret aktivizálását szolgálják. (44) (Legyint) Mivel, mivel?!... Ez az egy kis kívánságom van. A holnapi nap! A holnap délelőtt... Kimennénk Zugliget felé. Ahol azelőtt is mindig... az erdőben... ahol sétáltunk azelőtt... (Szakonyi 1976b: 398) A KÖTŐSZÓ NÉLÜLI ÉPÍTKEZÉS: AZ ASYNDETON A szövegmondatok tartalmi-logikai kapcsolása a dialógusokban gyakran csak implicit formában valósul meg, mert a kommunikáló felek rendelkeznek az összefüggés explicitté tételéhez szükséges háttérismeretekkel. A kötőszó nélküli építkezés két alapvető szerkesztési szándékra vezethető vissza. A kötőszó nélkül szerkesztett folytatásos szövegmondatokban (45) a logikai kapcsolatot hordozó kötőszó egyértelműen kiegészíthető az előismeretekből, a pragmatikai háttértudásból, a szituációból, a nonverbális elemekből vagy a szöveg más, kohéziót biztosító eszközeiből. A nem folytatásos szövegmondatokban a kötőszó hiánya nem valódi tartalmi-logikai hiányosság, ezért nem is egészíthető ki semmilyen kapcsolóelemmel (46). Az ilyen szövegrészietek gyakran fejeznek ki feszültséget, indulatokat, érzelmeket, ezért mint elhagyásra épülő alakzatok a drámai dialógusok expresszív stíluselemévé, a társalgási stílus kifejezőeszközévé válhatnak.
