Új Dunatáj, 2007 (12. évfolyam, 1-4. szám)
2007 / 1. szám - Boronkai Dóra: A dialógus retorikája
52 Űj Dunatáj • 2007. március (45) (Elkedvetlenedve) Teveled nem lehet semmit. - Veled nem lehet, (hisz) Két nap múlva megunnád, (mert) Hiányozna a nyüzsgés, az a sok ismerős, barát, nők... (Szakonyi 1976b: 394) (46) Én? Haha! Tudok, csak nem akarok! Nagy különbség! Mert én mindig csak a szolidságot, a tartózkodást... (Más hangon) A faluban is az lenne a lényeg: a csend, a visszavonultság, az elmélyülés... Az élet valósága... A víz... a nagy vizek... „Nekem csak ez jutott, a hangtalan jelenlét az idők nagy vize felett...” (Beleborzong) A fák! A madarak... (Szakonyi 1976b: 396) A spontán beszélgetés szerkesztési mechanizmusai jelentős eltéréseket mutatnak az írott nyelv törvényszerűségeihez képest. Egy beszédaktus mindig interaktív módon, a résztvevők együttműködésének eredményeként, lépésről lépésre jön létre. A verbalizációs folyamatra jellemző a szekvenciális implikáció, mert replikáikat meghatározzák a különböző kontextusok, a megelőző és a következő nyilatkozatok. A drámai dialógus éppen ezt a tulajdonságot képes a legnehezebben reprodukálni, s hogy a beszélgetés létrehozásának cselekvési folyamatait megőrizze, felhasználja a hozzátoldáson és elhagyáson alapuló retorikai alakzatokat. A drámai dialógusok alakzatvizsgálata bebizonyította, hogy az adjekciós és detrakciós alakzatok nagymértékben hozzájárulnak az előre megtervezett és megírt szövegek spontán jellegének megteremtéséhez. Közreműködnek egy olyan sajátos struktúra és stílus kialakításában, mely az élőbeszéd kötetlen jellegét tökéletesen reprezentálja a drámai dialógusokban. Jegyzetek 1 Spontán beszédanyagra vonatkozó vizsgálatok alapján 10500 szövegszónyi mintában 15,39% (Keszler 1983); 18000 szövegszónyi mintában 15,11% (Szende 1973); 3662 szövegszónyi mintában 13,92% (Boronkai 2006). 2 vö.: Az izotópiatörés esetei Szakonyi Károly Ha itthon maradnál című drámájában: implicit jelentéselemből transzformáit téma 27,77%, explicit jelentéselemből transzformált téma: 11,11%, szituatív témaváltás: 29,62%, nem asszociatív témaváltás: 31,48%. A szituációból transzformált és a nem asszociatív témaváltás magas arányú előfordulása azt bizonyítja, hogy a szemantikai összefüggések nem választhatók el a pragmatikai tényezőktől és a szövegalkotás kognitív műveleteitől, melynek nyelvi megnyilvánulását szolgálja a közbevetések alkalmazása (Boronkai 2005). 3 Az egy beszélőtől származó, az alkotó saját szövegeinek mondatai között lévő kapcsolat, vö.: autotextualitás. 4 A különböző beszélők mondatai között lévő kapcsolat. 5 Gesztus metronóm: a szöveg szemléltetésére szolgáló nonverbális eszközök összefoglaló neve, fajtái: rámutatás (tárgy kiemelése), iránymutatás (tárgy téri viszonyok közé helyezése), kinetográf (mozgás leképezése), piktográf (képmás, körvonal rajzolása) (Buda-László 1981). Felhasznált irodalom Boronkai Dóra 2005. Beszélt nyelvi jellemzők a drámai dialógusban. E-tudomány. 3. évf. 4. sz. 1-21. http://www.e-tudomany.hu/cikkek/20050404.pdf Boronkai Dóra 2006. Napjaink családi kommunikációjának fő jellemzői. In: Balázs G. - Grétsy L. (szerk.) Nyelv és nyelvhasználat a családban. Tinta Kiadó. Bp. 41-69.
