Új Dunatáj, 2007 (12. évfolyam, 1-4. szám)

2007 / 1. szám - Gajdó Ágnes: „Poincaré legelső öngyújtójának tűzköve” avagy a barkochbatörténet

Gajdó Ágnes • „Poincaré legelső öngyújtójának tűzköve”

37- Valami, ami ma történt?- Igen.- Pénz?- Nem.-Nő?- Igen.- Irén?- Nem.- Judit?- Igen.- Tragédia vagy komédia?- Tragédia.- Elhagyott?- Nem.- Megölte magát?- N-nem.- Megpróbálta?-Igen...

így tudtam meg, hogy Judit, Attila felesége meg akarta mérgezni magát, és kritikus állapotban szállították kórházba. Attilát nem engedték be hozzá, és most a telefon mellett várta a híreket. Szerette Juditot, és rettenetesen szenvedett az aggodalomtól, de ez nem akadályozta meg abban, hogy eljátssza velem a barkochba-partit. Juditot végül megmentették. Az eset részben Attila elmeállapotának tünete, részben pedig annak a makabreszk Galgenhumormk a megnyilvánulása volt, amely az egész város atmoszféráját jellemezte.

Vajon miért él ilyen sokféle változatban ez a történet? Miért lényeges, hogy ki volt a kérdező? Talán épp e szomorú eset kapcsán kívánnak a költőhöz közelebb állónak mutatkozni (mint Koestler), vagy a briliáns elméjű kérdező és megfejtő szerepe motiválja őket? Egy biztos: a játék felfogható versenynek is, s aki nyer, megdicsőül, tán még neve is fönnmarad az utókor számára.

Az viszont egyáltalán nem meglepő, hogy a József Attila születésének századik évfordulójára megjelent életrajzi regényben az eddig említettek ötvözete szerepel. Hiába, a regényírói szabadság vitathatatlan: „Felhívta Kosztolányiékat, és közölte, hogy baj történt, aztán bement a Japánba. Ott találta Németh Andort, a feleségét, Nagy La-