Új Dunatáj, 2007 (12. évfolyam, 1-4. szám)

2007 / 2-4. szám - Valachi Anna: Múzsaszerepben (tanulmány)

Valachi Anna • Tanulmány

59

szetű, szellemi önérvényesülésre vágyódó nő érzelmi válságkorszakának dokumentumaként, valamint egy háromszemélyes szerelmi sorstragédia forgatókönyveként is olvasható. A történet szereplőinek közös élménye: az egymás miatt érzett, halálig tartó szenvedés. Guyau-i értelemben tehát mindhárman érdemesek a megértő, emberbaráti szeretetre.

Jegyzetek:

1. Beney Zsuzsa: Flóra. In B. Zs.: A gondolat metaforái. Argumentum, Budapest, 1999.261.

2. N. Horváth Béla: Flóra-töredékek. Irodalomismeret, 2000.4. sz. 32.

3. Lásd Beney, i. m. 261-268.

4. Lásd Tverdota György: Flóra 1. Hexaméterek. In. T.Gy. Határolt végtelenség. József Attila-versek elemzése. Osiris, Bp. 2005. 294-305.

5. Illyés Gyuláné: József Attila utolsó hónapjairól. (Első kiadás: Békéscsaba, 1984.; a jelenleg hivatkozott kiadás: Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp. 1987. - a továbbiakban: lllyésné; harmadik kiadás: Sziget, Bp. 2005)

6. Lásd Harmat Pál: Freud, Ferenczi és a magyarországi pszichoanalízis.A budapesti mélylélektani iskola története, 1908-1993. Második, átdolgozott és bővített magyar nyelvű kiadás. Bethlen Gábor Könyvkiadó, Szombathely, 1994. 301.

7. Lásd Benedek István: Szondi. In B. I. Pusztába kiáltott szó. Magvető Könyvkiadó, Budapet, 1974. 93.

8. Dr. Eke Károly: Tanítvány a mesterről. Interjú dr. Benedek Istvánnal. In Dr. E. K. Lélek és test. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1984. 215-216.

9. Szondi Lipót: A tudattalan nyelve: szimptóma, szimbólum és választás. Thalassa, 1996. 2. sz. 67.

10. Szondi Lipót: Sorsanalízis és önvallomás. A választás alakítja a sorsot. Thalassa, 1996. 2. sz. 5.

11. Eke, i. m. 220.

12. Vó. Szántó Judit: Napló és visszaemlékezés. Sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta: Murányi Gábor. Nórán, Bp. 2005. 236-237.

13. Lásd József Attila: [Én, ki emberként...] Stoll Béla besorolása szerint 1937. áprilisában íródhatott a vers, mely nem jelent meg a költő életében. In József Attila Összes Versei MII. (=JAÖV). Kritikai Kiadás. Közéteszi Stoll Béla. Balassi Kiadó, Bp. 2006, III. 242.

14. Kosztolányi Dezső: A költő. In Tehetségproblémák, Bp. 1930. 110-112.; In K. D. Nyelv és lélek. Sajtó alá rendezte Réz Pál. Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp. 1971.458-461.

15. Kozmutza Flóra: Jean-Marie Guyau mint esztétikus. Doktori disszertáció. M. Kir. József-Műegyetem Mech. Techn. Intézet, Budapest, 1931.

16. Kozmutza Flóra (ill. K. F.) recenziói az Athenaeum folyóiratban, 1930-1938 között: D. Parodi: Le probléme moral et la pensée contemporaine. Paris, Alcan, 1930. (3. kiadás) 319 o. (261-262.); Arsine Soreil: Introduction á Thistoire de Testhétique franfaise. Bruxelles, Palais des Académies, 1930. 155 o. (274.); Jósé Ortega y Gasset: Essais espagnols (ford. M. Pomés) Paris, Éd. du Cavalier, 1932. 276 o. (76.); Réti István: A művészet és a természet. Bp„ 1932. 69 o. (79-80.); Régis Jolivet: Études sur le probléme de Dieu dans la Philosophie contemporaine. Lyon-Paris, Vitte, 1932. 240 o. (169- 171.); Émile Bréhier: Histoire de la philosphie. II. La Philosophie moderne. Paris, Alcan, 1933. 573 o. (82-83.); H. L. Hollingworth: Educational psychology. New York-London, D. Appleton-Century Company, 1933. 540 o. (255-256.); Carl Gustav Jung: Wirklichkeit der Seele. Zürich, Rascher, 1934. 409 o. (256-258.); Peter Wust: Der Mensch und die Philosophie. Freiburg im Br., Waibel, 1934. 29 o. (137-138.); Albert Schweitzer: Die Weltanschauung der indischen Denker. Mystik und Ethik. München, Beck, 1935.201 o. (301-302.); Szkladányi Mária: Pauler Ákos életművészete. Bp., Franklin, 1938.208 o. (122-123.)

17. Szondi Lipót definícióját idézi a professzor magyarországi munkásságát bemutató tanulmánya címében Kari Bürgi-Meyer: „A laboratórium egy lázasan dolgozó hangyatársadalom". Thalassa, 1996. 2. sz. 83-103. - Benedek István a Szondi-laboratóriumban fizetség nélkül, önmaguk műveléséért, illetve a magukévá tett eszméért dolgozó munkatársak maximális igénybevételéről is megemlékezett: „Szondi egyébként derekasan hajszolta munkatársait. Emlékszem egy jelenetre: valakinek visszadobott egy hatalmas táblázatot, amelyet nem úgy készített el, ahogyan ő képzelte, másnap már követelte az újat, és mikor a munkatárs hebegve mondta, hogy előző délután orvosi beosztásában volt elfoglalva, szárazon csak ennyit kérdezett: - És éjszaka mit szokott csinálni?” Benedek, 1974. i. m. 83.

18. Lásd lllyésné, i. m. 147.

19. Lásd Kari Bürgi-Meyer, i. m. 85.