Új Dunatáj, 2007 (12. évfolyam, 1-4. szám)
2007 / 2-4. szám - József Attila: Szolgának állítod magad - József Attila: Egy költőre
20 ÚJ DUNATÁJ • 2007. DECEMBER József Attila SZOLGÁNAK ÁLLÍTOD MAGAD... Szolgának állítod magad, akárha urad volna. Csak hazudd, hogy nem vagy szabad. Én nem hiszem el egy szavad, te szolga! Rád les a ifjak hadsora te szolga! Egyke karikás ostora, nem is vagy olyan ostoba EGY KÖLTŐRE Téged szeretnek: könnyen értenek, nem kérdezed, ha félni kell, hogy félj-e; én tulmagasra vettem egemet s nehéz vagyok, azért süllyedtem mélyre. Lásd, öt és fél kilósnak szült anyám, de elviselte. Azért kell kivárnom, ki innen vesz föl s elvisel magán, hogy szabad lélek legyek a világon. Szerencséd volna? Én azt nem hiszem. Majd előtűnik mögüle az érdem, vagy összetörsz s a tél vizeiben kemény szavakért könyörögsz majd térden. Nekem sikerült (s ez is szényenem, hisz nem egyéb az ember-árulásnál) hogy csupán száraz kenyeret egyem az isten testén való osztozásnál.
